B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

235 és uralmukkal együtt. A települések és azok tartozékainak lakosait (cives, homines et inhabitatores) minden neki és a lengyel uralkodónak tett eskü és ígéret alól felmenti, továbbá a maga és a lengyel uralkodó nevében felmenti a római és a cseh királyt, [II.] Bolko-t, Swidnica hercegét, rokonát (consanguineus), valamint kezeseiket (fideiussores et conpromissores) minden olyan kötelezettség alól, melyet a lengyel király felé vállaltak, akár oklevelekkel, akár más módon. Felmenti továbbá Swidenica lakosait és a ducatus minden népét is a lengyel uralkodónak tett ígéretek alól. A magyar uralkodó ígéretet tett arra, hogy a fentieket a lengyel uralkodó az oklevél kiadását követő négy hónapon belül (infra spacium quatuor mensium a data presentium) meg fogja erősíteni, a rendelkezéseknek nem fog ellentmondani és minderről [IV.] Károly római és cseh királynak oklevelet fog kiállítani. Erről a magyar uralkodó függő, autentikus pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. Bude, a. d. 1353., VI. Kal. Iunii, uralkodásának 12. évében. E.: Státni Ustrední Archiv v Praze. Archiv Ceské Koruny: Listiny a listy 392. (Df. 287 462.) Hártya. N. iniciálé. Függőpecsét sodrata látszik. Hátlapon más középkori kézzel: Quitantia quorundam debitorum. Á.: IV. Károly császár, 1356. máj. 1. (Archiwum Główne Akt Dawnych w Warszawie. Archiwum Korone Krakowskie: Documenty pergaminowe 16., Df. 288 959.) K.: Pray, Annales II. 93–94.; Katona, Hist. crit. X. 83–86.; F. IX/2. 215–217. (101. szám); Jireček 369–371. (333. szám). R.: Georgisch, Reg. chron-dipl. I. 546.; Horváth J. 10. (82. szám); MTT. 9 (1866.) 21. (37. szám). 378. 1353. máj. 27. A Jaszov-i konv. 1353. máj. 27-én kelt (f. II. prox. p. diem Corporis Christi, a. eiusdem 1353.) okleveléből kiderült, hogy Péter özvegye a Halam birtok felének felét és apjának (Thanalch fia Jánosnak) a részét máj. 19-én (in oct. fe. Penth.) János fia Mátétól a 4 M. harmadrészéért a Jaszov-i konv. előtt visszaváltotta. Máj. 26-án (8. die predict. oct. fe. Penth.) az országbíró oklevelének megfelelően Halam birtokra kiszállt Demeter fia István (az asszony részére küldött) és Isep-i Mihály fia Jakab (Máté részére küldött) királyi ember, valamint a konv. tanúságtevője: Márk fr., akik visszatérve egybehangzóan elmondták, hogy máj. 26-án kiszálltak a birtokra, az összehívott szomszédok és határosok, valamint a felek jelenlétében Halam birtok felét, amelyet Garabus fia János adományozott Thanalch-nak és feleségének, a visszaváltott résszel együtt, minden tartozékukkal és haszonvételükkel iktatták az asszonynak örökös birtoklásra, ellentmondás nélkül. Tá.: Tamás országbíró, 1354. márc. 7. Dl. 63 601. (Dobos cs. lt. 6.)