B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

23 1. 1353. jan. 3. A Kapurnuk-i Szt. Üdvözítő-konv. emlékezetül adja, hogy az előttük megjelent Péter fr., a Jurle-i Boldogságos Szűz-monostor prépostja kérésére szóról-szóra átírják a saját, 1301. dec. 6-án kelt nyílt (patens), pecsétjükkel ellátott oklevelüket (l. Anjou-oklt. I. 125. szám.) függőpecsétjükkel megerősített privilégiumukban. D. f. V. prox. an. fe. Epiph. d., a. eiusdem 1353. A. E.: Dl. 68 226. (Kisfaludy cs. idősebb ágának lt. 38. és 39.) Hártya, foltos, nehezen olvasható. N iniciálé. Függőpecsétre utaló bevágások. Hátlapján más középkori kézzel írott, bizonytalan olvasatú tárgymegjelölés (Super particulam terre [....].). Má.: ue. jelzet alatt (19. sz.-i). 2. 1353. jan. 4. Pál prépost és a Thuruch-i Boldogságos Szűz-egyház konv.-je emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Hrabo-i Lőrinc fia András és elmondta, hogy mivel anyja (genitrex) öregsége miatt nem tud megjelenni és tiltakozni a konv. előtt, ezért küldjék ki tanúságtevőjüket, aki meghallgatja anyja panaszát az ellene elkövetett gonosztettekről. A konv. a kérésnek eleget téve kiküldte tanúbizonyságát, aki visszatérve azt jelentette, hogy az asszony a következőket mondta el neki: [1351.] nov. 28-án (II. f. prox. an. fe. B. Andree ap., cuius revolutio unius a., a. in presenti die B. Andree ap. transivit) András fia István, ua. András fiai: János és Péter, ua. István fia Miklós, ua. János fia Márton és ua. Péter fia Sebestyén hat birkáját és két sertését, majd [1352.] nov. 3-án (sabb. prox. p. fe. OO. SS.) házából 10 M.-t vittek el, őt a Pomnen nevű birtokról elűzték és így birtoktalanná vált (inpossessionata extita). Mindezek miatt a szomszédok és határosok, szegények és gazdagok, nemesek és közrendűek a konv. tanúságtevőjénél szintén tiltakoztak. D. VI. f. prox. p. diem Strennarum, a. d. 1353. E.: Dl. 4324. (MKA. NRA. 1598/13.) Papír. Hátlapján külzet (Protestatio relicte Laurentii de Pomnen contra Stephanum, Iohannem et Petrum filios Andree, item Nicolaum filium Stephani, Martinum filium Iohannis et Sebestianum filium Petri.), és későbbi kézzel írott, latin nyelvű megjegyzés (Revisum per me, Iosephum Czobor de Czobor Szent Mihály m[anu] p[ropria]. Pestini, 1. Novembris 1769.) és természetes színű, kerek zárópecsét töredékei. 3. 1353. jan. 5. Buda [I.] Lajos király (H) Chemplinus [!] Endere [!] és Posega-i (dict.) István mr.-nek, a budai kamara c.-einek. Jelentették neki a Sopronium-i bíró, esküdtek és polgárok (cives et hospites) nevében, hogy őket az [I.] Károly király (H) pri-