B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

220 (prioratus) új pecsétje alatt állítatt ki privilégiumot. D. in domo nostro de Gora, die 18. Maii., a. d. 1353. Amiért perjelsége idején használt korábbi pecsétje most Albannus-i Monregalis fr. kezeiben van, aki hűtlen lett, ezért az általa kibocsátott és a régi pecsétjével megerősített okleveleket érvényteleníti. D. etc. ut supra. E.: NAZ. Középkori oklevelek DON. 17. (Df. 252 351.) Hártya, N iniciálé. Függőpecsétre utaló sodrat. Hátlapján későbbi kézzel írott latin nyelvű tárgymegjelölés. Má.: HDA. Spisi obitelji Ottenfels 11. 592. (Df. 279 532.) (19. sz.-i), csonka. K.: Smič. XII. 165–167. (121. szám). 353. 1353. máj. 19. Buda [I.] Lajos király (H) a Jazow-i konv.-nek. Jelentette neki Tyba-i Lőrinc fia László, hogy Noghmihal-i Jakov fia László vizsgálatot kezdeményezett ellene a következő ügyben: [1351.] nov. 1-jén (in fe. OO. SS., cuius proxime preteriisset revolutio annualis) átküldte famulus-át, Pétert Tyba birtokra, ahol az Tamás fia Mihályt több sebbel megsebesítette; Lőrinc fia László azonban azt állította, hogy mindezekben ártatlan. Az uralkodó felkéri a konv.-et, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében Korchua (jelentés: Korchwa-i) Lukács királyi ember mindenkitől, akitől lehet és kell, megtudja az igazságot és minderről a konv. a királynak tegyen jelentést. D. Bude, in oct. fe. Penth., a. d. 1353. Á.: a 441. számú oklevélben. K.: Sztáray I. 236–237. (134. szám) (átíró oklevélben). 354. 1353. máj. 19. A veszprémi egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Wgh-i Tamás fia János és fia: Péter személyesen és elmondták, hogy egy Wgh-i birtokrészüket, melynek a másik, ugyanakkora része (pars sive medietas ... equalis) Wgh fia Lőrincet illeti meg, erdőkkel, rétekkel, szántóföldekkel és minden más tartozékával együtt, továbbá a kegyúri joggal (ius patronatus) Durugd-i István fiainak: Pál és István mr.-nek 20 széles, nehéz súlyú bécsi dénár M.-ért (pro viginti marcis denariorum Viennensium promptorum gravis ponderis) a jelen oklevél kiadásától számított 20 évre elzálogosították, oly módon, hogy János és Péter az elzálogosított birtokrészben István fiait mindenkivel szemben szavatolni tartoznak saját költségükön és fáradságukon, különösen ua. János más fiaival: Imrével és Miklóssal szemben, akiknek a vallomása (confessio), mivel gyermekkorúak, nem érvényes. Ha Imre és Miklós a törvényes kort elérve (ad legitimam ... etatem) pert kezdenek az Wgh birtokból őket érintő és elzálogosított rész miatt István fiai ellen és őket János és Péter nem tudja abban megvédelmezni, akkor Copan nevű birtokukból pereskedés nélkül István fiainak tartoznak ad-