Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

K.: –. 674. (1351. okt. 18. e.) Szeben szék lakói (universi provinciales sedis Cybiniensis) panaszolják [I.] Lajos királynak (H) és anyjának, Erzsébet királynénak, hogy a Brassa-i székből valamennyi plébánia a szék létesítésétől fogva ugyanazt a szabadságot (libertas) élvezte, amit a szebeni plébánia – miként azt a Brassa-i szék népeinek levelei is tartalmazzák –, és a Brassa-i plébániák soha nem voltak elválasztva az ő plébániáik azon jogától és szabadságától, hogy egyetlen laikus sem vehet el e plébániák tizedéből (quod nonnullus laicorum de decimis ipsarum plebaniarum quidquam percipere debet), hanem azt a szentatyák rendelkezései szerint (secundum statuta sanctorum patrum) a plébánosok használhatják, mivel éjjel-nappal Istent szolgálják, de e plébániák fenti joga és szabadsága ellenére bizonyos személyek hatalmuknál fogva néhány év óta egyes plébániák tizedének negyedrészét elidegenítik (alieno). Ezért kérik a királyt és a királynét, hogy őket jogukban és szabadságukban tartsák meg. E.: Brassói Evangélikus Egyházközség Lt. A régi barcasági kápt. lt. Oklevelek 1. E. 146. (Df. 286 636.) Nedvességtől rongált, emiatt igen nehezen olvasható. Hátlapján elhalványodott címzés és 15. századi kéz írásával Donatio regis Ludovici de decimis feljegyzés, továbbá töredezett kerek zárópecsét látható. ZW és Erdélyi Okm. szerint ez a legrégebbi szász papíroklevél. K.: ZW. II. 79. (663. szám; a keltezés indoklásával és az oklevélen szereplő pecsét képével); Doc. Trans. X. 64–65. (67. szám). R.: Erdélyi Okm. III. 236. (619. szám). Ford.: Doc. Trans. X. 64–65. (67. szám; román nyelvű). Megj.: Az irat kiállításának időpontja ZW.-ben olvasható indokláson alapszik. Vö. az 1351. okt. 18. e. és az 1351. okt. 18. számú oklevelekkel. 675. (1351. okt. 18. e.) A Brasso-i provincialis-ok elöljárói, esküdt polgárai és teljes közössége (seniores, iurati, totaque communitas civium, necnon universitas provincialium de Brasso) kérik [I.] Lajos királyt (H), hogy Mo. korábbi királyainak és a Szt. koronának tett hűséges szolgálataikkal kiérdemelt jogokban és kiváltságokban (ius et libertas) tartsa meg őket és egyházaikat, ha a várnagyok vagy valaki más a király e. azt állítaná, hogy egyházaik tizedéből részt bírnak, egyúttal jelen oklevelükkel tiltakozva állítják, hogy 465