Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

E.: Dl. 4216. (MKA. NRA. 582. 23.) Vörös-sárga zsinóron függő, sérült pecséttel. K.: Zala I. 511–512. (326. szám). 568. [1351.] aug. 31. Avignon [VI.] Kelemen pápa kéri Valente-i Jánost, Genova (Ianua) város kormányzóját (gubernator), hogy Lajos király (Si) és Johanna királynő (Si) követeit a magyar királynak szánt összeggel engedje szabadon átkelni területükön. D. Avinione, II. Kal. Sept., [pápasága] 10. év[é]ben. [1351.] K.: Theiner I. 802. (1225. szám); VI. Kelemen A. 208. (5042. szám). 569. 1351. aug. 31. A Turucz-i Szt. Szűz-egyház konv.-je tudatja: [I.] Lajos király (H) írásbeli parancsára Ternoucz-i István fia: János királyi ember mellé tanút küldtek a Turucz m.-i Senthmartin-i polgárok vagy hospes-ek birtokának határjárásához, és a szükséges helyeken határjelek emeléséhez. A királyi ember és a kápt. tanúja visszatérve egybehangzóan jelentette, hogy aug. 24-én (in die B. Bartholomei ap.), amikor a Drask fiainak falvából való nemesek (nobiles de villa filiorum Drask) határához értek, az említett nemesek eltiltották őket a határjárástól, mondván, hogy nem a régi és valós határokat járják be. Végül fogott bírák rendelkezése szerint a Scentmartin-i hospes-ek és ezen nemesek békés megegyezésre jutottak úgy, hogy Diudek fia: Jecyk és János fia: Michou Drask fiainak falvából az ország szokása szerint ugyanezen a napon esküt tettek a helyszínen arról, hogy egy tölgybokor alatt lévő földjel a Turchan-i hegyen, és egy másik, egy mochila végében egy út mellett, a valós és régi határok. D. in oct. dicti fe. B. Bartholomei ap., a. d. 1351. E.: Dl. 73 567. (Buócz cs. lt. 7.) Hátlapján nagy kerek pecsét nyomával. K.: –. 570. [1351.] szept. 1. Avignon [VI.] Kelemen pápa Antal durazzói és Illés (Helyas) raguzai érseknek, valamint Bertalan traui püspöknek. Tudomására jutott, hogy Szerbiában (Regnum Rassie), Albániában (Regnum Albanie) és Szlavóniában 396