Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

Á.: egri kápt., 1501 máj. 7. > János király, 1527. máj. 18. Dl. 71 888. (Rákóczi-Aspremont cs. lt. 79. 8. 2.) K.: –. Megj.: Á. szerint az oklevél E.-je papírra írott zárt oklevél volt, hátlapján pecséttel. 550. 1351. aug. 23. A vasvári kápt. e. megjelent Kald-i Imre fia: Imre mr. az egyik részről, a másik részről pedig Kald-i Egyed fia: Simon, s előadták, hogy a köztük lévő pert aug. 22-ről (f. II. prox. p. fe. S. regis Stephani) közös akarattal az említett Egyed fia: Paris visszajövetelének 22. napjára halasztják, azzal, hogy ezen a napon a Demeng-i [!] konv. e. Imre mr. javairól (super aquisitione ipsius magistri Emerici) 4 fogott bíró fog ítéletet hozni, amit Egyed fiai: Paris és Simon kötelesek lesznek elfogadni, különben a fogott bírák ítéletétől számított 15 napig Paris és Simon nem idézheti meg Imre mr.-t, ellenben Imre mr. Egyed fiait megidézheti. D. f. III. prox. p. fe. prenotatum, a. d. 1351. E.: K. szerint Káldy József lt.-ában a Sopron m.-i Tompaházán, hátlapján Pro Paris et Simone filiis Egydi de Kald contra magistrum Emericum de eodem in 22. die adventus ipsius Paris de Littuania super fiendo arbitrio in conventu de Demeng memorialis feljegyzés és pecsétmaradvány látható. Papír. K.: HO. I. 208–209. (138. szám). 551. 1351. aug. 23. Zágráb Péter mr. zágrábi c., Zamobor-i várnagy az előtte 1351. aug. 23-án (a. d. 1351. f. III. prox. p. fe. S. Stephani regis) megjelent Jakab gréci (Grecensis) bíró, valamint Nicoletus, István és Jaxa volt bírók és polgárok kérésére és oklevélbemutatása alapján pecsétjével megerősített oklevelében szóról szóra átírja [I.] Lajos király (H) 1346. júl. 30-án kelt, gyűrűspecsétjével megerősített, ép nyílt oklevelét[, melyben a király jóváhagyja és megerősíti Lőrinc királyi tárnokmesternek a gréci polgárok és a zágrábi kápt. közötti perben keletkezett privilégiumát]. D. Zagrabie, die et anno ut supra. E.: AHA. Diplomata latina 4. 66. (Df. 230 436.) Hátlapján későbbi kéztől származó tárgymegjelölés, valamint kerek pecsét maradványai láthatók. K.: Tkalčić, Mon. civ. Zagr. I. 200–201.; Smič. XII. 32–33. (29. szám). 382