Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

(Á. 2.: Borswa) folyó partján a lerombolt Baranka vár, folyó, Izarvyze (Á. 2.: Izaruize) avagy Iza folyó, Tycia folyó. A bejárt földet a Zeuleus-i királynéi polgároknak és hospes-eknek iktatták használatra és örökös birtoklásra. D. in oct. fe. B. regis Ladizlai, a. prenotato [1351.]. Á.: 1. váradi kápt., 1385. júl. 4. Dl. 38 159. (Ujhelyi cs. lt.). 2. Á. 1. > Bebek Imre országbíró, 1389. jan. 13. Dl. 38 160. (Ujhelyi cs. lt.). K.: –. 384. [1351.] júl. 4. A váradi egyház kápt.-ja jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy országbírója, Tamás Turuch-i c. itt átírt oklevelét (l. 247. szám) megkapták, s kérésének megfelelően Vysul-i Mihály fia: Péter királyi ember mellé tanúul küldték egyházuk chorus-ából Imre papot, akik hozzájuk visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy Zarrazberek birtokra menvén az összehívott szomszédok, valamint Desew fia: Mihály, László fia: János és Mihály fia: László jelenlétében a birtok felének negyedrészét, azaz János apjának, Lászlónak a részét Péter fia: János mr.-nek iktatták birtoklásra. D. in oct. fe. B. regis Ladislai, a. prenotato [1351.]. E.: Dl. 64 037. (Kapy cs. lt. 30.) Hátlapján azonos kézzel írott címzés és mandorla alakú zárópecsét töredékei láthatók. K.: –. 385. 1351. júl. 5. A fehárvári egyház kápt.-ja e. személyesen megjelent Folkus-i Herbordus fia: Lőrinc c. a saját és unokaöccse (fr. patruelis), Herbordus fia Miklós fia: Miklós nevében Zala m.-ből, továbbá Haholth-i Keled fia Mihály fia: Miklós mr. a saját és a testvére (fr. carnalis), János nevében, nemkülönben Haholth-i Buzad fia Miklós fia: János a saját és testvére (fr. uterinus), Péter nevében és terhével az egyik részről, a másik részről pedig János választott és megerősített veszprémi püspök képviseletében Miklós mr. somogyi főesp. és János, a veszprémi egyház volt olvasókanonoka, s előbbiek elmondták, hogy a Zala m.-i és egyúttal a veszprémi egyházmegyéhez tartozó birtokaikból járó gabona-, bor- és egyéb tizedeket jobbágyaikkal nem fizettették meg a püspöknek, aki ezért a tizedeinek elfoglalása miatt pert indított ellenük az országbíró e. csaknem 5 éve. Attól félve, hogy a perben elmarasztalják őket, és saját belátásukból is megígérik, hogy a 298