Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

Á.: egri kápt., 1383. ápr. 10. Dl. 77 875. (Zichy cs. zsélyi lt. 217. BB. 23.) K.: Z. II. 256–258. (216. szám; Á.-ban). 307. [1351.] jún. 5. Avignon [VI.] Kelemen pápa meghagyja János brindisi (Brundisium) érseknek, szentszéki legátusnak: járjon közben annak érdekében, hogy az aquilai gróf fiai Lajos király (Si) fogságából szabaduljanak ki, a király feleségével, Johannával béküljön ki, Mária durazzoi hercegnőt részesítse jobb bánásmódban, és munkálkodjon a [I.] Lajos királynak (U) fizetendő 100 ezer forint mielőbbi összegyűjtésén. D. Auenione, Non. Iun., [pápasága] 10. év[é]ben. [1351.] Reg.: ASV. RV. tom. 145. fol. 13r. (Df. 291 947.) K.: VI. Kelemen A. 191–192. (4988. szám). R.: Áldásy 15. 308. 1351. jún. 6. Orrus (dict.) István mr. Esztergom m.-i (provincia) alispán és a 4 szb. emlékezetül adja: Epel-i Péter fia: Pál visszahozta pecsétjüket, és elmondta, hogy Balázs fia: Pétert és János fia: Mihályt Somor-ról Capa-i János fia: Péterrel szemben máj. 24-re (ad f. II. prox. p. oct. fe. Pent.) eléjük idézte. D. f. II. prox. p. fe. Pent., a. d. 1351. E.: KEML. Esztergomi székesfőkápt. hiteleshelyi lt. l 5. 6. 3.(Df. 208 547.) K. szerint hátlapján azonos kéztől származó tárgymegjelölés Capa névalakkal, és az alispán gyűrűspecsétjének töredékeivel. K.:Str. IV. 55. (22. szám). 309. 1351. jún. 6. A csázmai egyház kápt.-ja tudatja: 1351. jún. 6-án (a. d. 1351. in crastina die fe. Pent.) megjelent előttük a Garig-hegyen emelt Szűz Mária-egyház remetéinek perjele, István, s bemutatott a pecsétjük alatt kiállított 2 ép nyílt oklevelet, a maga és és konv.-je nevében kérve azok szóról szóra történő átírását, pecsétjükkel megerősített privilegiális formában. A kápt. István perjel kérésének eleget téve 1332. jan. 19-én és 1340. dec. 21-én kelt nyílt okleveleit a jelen, pecsétjével megerősített privilégiumában átírja. A. 253