Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

R.: Keglevich, Garamszentbenedek 75. (78. szám; K. alapján; 1351. máj. 7-i keltezéssel). Megj.: Eml. a kiállítás idejére vonatkozóan nem ad támpontot, és azt sem tudjuk biztosan, hogy mikor kelt az a királyi parancs, amelyre a konv. a jelentést készítette, noha valószínűsíthető, hogy az esztergomi kápt.-hoz azonos tárgyban intézett, ismert szövegű parancslevéllel egyidejűleg. Vö. a 206. és 207. számú oklevelekkel. 209. 1351. máj. 7. A Zubur-i Szt. Hippolit vértanú-monostor konv.-je jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy megkapták Szigfrid (Syffridus), a Goron folyó melletti Szt. Benedek-monostor apátja és konv.-je érdekében kiállított általános, többek között vizsgálati levelét, és annak megfelelően Hymd-i Dénes fia: István királyi ember mellé tanúul küldték Miklóst, a Daras-i Szt. Mihályegyház rector-át, akik hozzájuk visszatérve egybehangzóan jelentették: a Bars m.-i nemesektől, papoktól (sacerdos), közrendűektől (communes homines), és különösen Kunygesperg város (civitas) szomszédaitól megtudták, hogy 4 évvel ezelőtt nov. 18-án (in oct. fe. B. Martini conf. cuius nunc 4. adveniret revolucio annualis) János ifjú (juvenis), volt Kunygesperg-i c. a monostor birtokán egy malmot épített, és a malom feletti patakot, amely a Szt. Benedek-monostor határa, a saját természetes folyásából (suo vero meatu) a malmához vezette, ezáltal a monostor földjének nagy részét elvette, annak ellenére, hogy ezt az ifjú c.-t és követőit az ország szokása szerint ettől a vízelvezetéstől, ami által a monostor földjét elidegenítették, eltiltották. D. sabb. prox. p. oct. fe. B. Georgii mart., a. d. 1351. E.: EPL Esztergomi Székesfőkápt. Mlt. Acta radicalia. 9. 3. 8. (Df. 238 487.) Hátlapján későbbi kézekkel írott tárgymegjelölések és kerek zárópecsét nyomai láthatók. K.: Str. IV. 54. (21. szám). 210. 1351. máj. 8. Buda [I.] Lajos király (H) tudatja a pozsonyi egyház kápt.-jával, hogy Jakab fia Miklós fia: Jakus mr. Pozsony m.-i bíró hűségéért és szolgálataiért a Pozsony m.-i, a király pozsonyi várához tartozó, Gutur és Nogyzemet birtokok szomszédjában lévő Zemet királyi birtokát valamennyi régtől fogva hozzá tartozó hasznával és tartozékaival – erdőkkel, rétekkel, vizekkel és vízfolyásokkal – együtt, kivéve azt a pozsonyi királyi vár [tartozékai közül], másik nyílt oklevelével e Jakus mr.-nek és örököseinek adta örökös birtoklásra. Mivel Jakus mr. e birtok dominium-ába 178