Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

általuk bemutatott nyílt oklevél, ti. a nyitrai kápt. 2, és a Gron melletti Szt. Benedek-monostor konv.-jének nyílt oklevele szerint teljes egészében tartozott megfizetni, testvéri szeretetből elengedtek 20 M.-t szóbeli megegyezésük szerint, és most a kápt. e. is elengedik, Miklós pedig a fennmaradó 42 M. dénárért – a M.-t 10 pensa-val számolva – a Hont m.-i Keresken-ben lévő teljes részbirtokát valamennyi hasznával együtt zálogba adja Pál és Leukus mr.-eknek oly módon, hogy ha ő vagy utódai ki akarnák váltani, azt ugyanolyan súlyú 42 M.-ért akadály nélkül megtehetik. D. f. VI. prox. an. fe. Asc. d., a. eiusdem 1351. E.: Dl. 72 531. (Simonyi cs. lt. 28.) Hátlapján későbbi kézzel írott tárgymegjelölés és kerek pecsét nyoma látható. Má.: E.-vel azonos jelzet alatt egyszerű modernkori Má. K.: –. Ford.: Má. mellett a másoló által készített magyar nyelvű Ford. 168. 1351. ápr. 21. Győr Kálmán győri püspök a mindenkori Torna Tapolcha-i tizedszedőkhöz, valamint mindkét Sceuleus falu falunagyához (villicus) és népeihez (populus). Nem akarván visszavenni azt az 1 M. adományt (donatio), amelyet Sceulus falvak neki és egyházának tartoznak fizetni tizedként, de elődei a Torna-i Mária Magdolna-egyházban lévő pálos szerzeteseknek adtak szőlőik művelésére, hanem inkább meg akarván azt erősíteni, a jelen oklevéllel meghagyja mindenkori tizedszedőinek, hogy mostantól kezdve a Torna-i pálos szerzeteseket a Sceuleus falvakbeli népek által tizedként fizetendő 1 M. miatt ne zaklassák, hanem hagyják, hogy azt a népektől békésen beszedjék. Egyúttal meghagyja Sceuleus falvak falunagyainak, hogy a szóban forgó 1 M.-t megfelelő időben mindenféle ürügy keresése nélkül fizessék meg a szerzeteseknek, a mindenkori Sceuleus-i plébánosoknak pedig kiközösítés terhe alatt (sub pena excommunicationis) azt, hogy az 1 M.-t ne szedjék be, s amit eddig beszedtek, teljes egészében adják át a testvéreknek. Ha a Sceuleus falvakbeli népek az 1 M.-t nem fizetnék meg, mindannyiszor egyházi interdictum-ot vessenek ki rájuk. D. Jauriensis, f. V. prox. p. fe. Passce d., a. eiusdem 1351. E.: Dl. 41 153. (Múz. Ta. Véghely) Lyukas. Hátlapján későbbi kéztől származó tárgymegjelöléssel, és mandorla alakú pecsét helyével. Hártya. Má.: E.-vel azonos jelzet alatt egyszerű mondernkori Má. K.: –. 154