Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
megölte. Lőrinc kérte, hogy az üggyel kapcsolatban az igazságot kérdezzék meg Petheu alispántól, valamint Mendscenth-i Pál fia: Mihály és Péter fia: Kopos szb.-któl, akik kérdésükre egybehangzóan azt válaszolták, hogy az említett napon látták Zok holttestét, s amikor az asszonyt Zok meggyilkolásáról mindhárman megkérdezték, a fentieket megerősítette. Noha az asszony ártatlannak vallva magát Lőrinc általi idézését a m. bírósága elé megtagadta, a m.-i bíróság úgy ítélkezett, hogy János fia: Lőrinc 10 hozzá hasonló személlyel együtt ugyanezen a napon tegyen esküt arról, hogy a nevezett asszony férjét saját kezével ölte meg, végül Lőrincet arra kötelezte, hogy az asszonyt példamutatásként és e jogtalanság megtorlásaképpen az ország régi szokása szerint földelje el. János fia: Lőrinc még ezen a napon megjelenve előttük elmondta, hogy Zok feleségét ítéletüknek megfelelően a földbe temette, amivel kapcsolatban a m. hatósága Lőrincet nyugtatja. D. Iaurini, sabb. prox. an. domin. Ramispalmarum, a. d. 1351. E.: HDA. Zagreb. Archivum capituli Zagrabiensis. Acta loci credibilis. Series II. 2. 11. (Df. 255 661.) Hátlapján 1 nagyobb és 4 kisebb pecsét nyoma látható. Hártya. K.: Győr m. 37–38. (2. szám). 151. 1351. ápr. 10. Buda [I.] Lajos király (H) a veszprémi kápt.-nak: Turek-i Simon fia: Miklós személyében tudatták vele, hogy Pabor-i Kyz (dict.) Miklós Simon fia: Miklós Vsa nevű birtokának Pabor és Vsa birtokok között lévő határait lerombolta, Vsa birtok földjének nagy részét Pabor birtokhoz csatolta és önkényesen más határokat emelt, majd az elfoglalt földön ő és jobbágyai több szőlőt telepítettek, s azok gyümölcseit és hasznait szedték, most pedig, miután Miklós meghalt, özvegye és annak nemes fr.-ei használják az elfoglalt földet és szedik be annak hasznát Simon fia: Miklós nagy kárára. A király meghagyja a kápt.-nak, hogy Mihály fiai: Bede vagy János, ill. Durugd, vagy Vsa-i András fia: György királyi emberek valamelyike mellé küldjenek tanút, s mindenkitől, akitől illik és lehet, tudják meg a fentiekkel kapcsolatban az igazságot, különösen azzal kapcsolatban, hogy hol voltak Vsa birtok régi határai, s tiltsák el az asszonyt és a többi nemest a jogtalanul elfoglalt föld használatától és hasznainak beszedésétől, majd minderről küldjenek számára írásos jelentést. D. Bude, in domin. Ramispalmarum, a. d. 1351. Á.: a 161. számú oklevélben. K.: Zala I. 502–503. (318. szám; Á.-ban). 141