Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

szemben 6 hozzá hasonló eskütárssal együtt letette a fenti esküt, s Pétert akasztófán kivégezte. A jelen oklevelet Simon fia: Péter számára bocsátják ki. D. in Kallo, sabb. prox. an. domin. Oculi, a. d. 1351. E.: Dl. 51 578. (Kállay cs. lt. 1300. 1075.) Hátlapján azonos kézzel írott tárgymegjelöléssel és 3 töredezett pecséttel. Papír. K.: –. R.: Kállay II. 4. (1055. szám); Piti F., Szabolcs m. 121. (469. szám). 117. 1351. márc. 21. Vasvár Miklós mr., Wolphardus mr. Vasvár m.-i c. alispánja és a m. szb.-i emlékezetül adják: megjelent előttük Arukkuz-i Péter fia: László a maga és rokona (fr. patruelis): András fia: Benedek nevében, s elmondta, hogy a Vasvár m.-ben, Kalmyr fiai: János és Mihály mr.-ek Eguruar nevű birtoka területén lévő szőlőjüket, amely az említett Andrástól háramlott rájuk, e János és Mihály mr.-ek emberei révén törvényesen visszafoglalták, de egy Zenthleurench falubeli illetőségű hajadon, Bogdan fia: Pál leánya e szőlőről azt állította, hogy azt az ő nagyapja: Bogdan, és apja: Pál még a nevezett Andrástól megvásárolták, emiatt a felek hosszasan pereskedtek egymással János és Mihály mr.-ek e., s noha a leány a vételt többszöri kérésre sem tudta semmivel igazolni, ám a szőlőt kétségtelen bizonyíték nélkül is igyekezett a maga kezén tartani, ezért a m. hatósága az ügyet előadó László kérésére kiküldte soraiból az egyik szb.-t, Jekkul c.-t, hogy szem- és fültanúja legyen a per végső és lezáró megtárgyalásának. A kiküldött szb. visszatérve jelentette nekik, hogy márc. 12-én (sabb. die prox. an. domin. Remin.) Eguruar faluba ment, ahol László és Benedek személyesen megjelent és törvényesen várakozott, Bogdan fia: Pál leánya azonban nem jött el és törvényes képviselőt sem küldött, hanem helyette Mesee mr.-nek bizonyos Nogfolu falubeli jobbágyai, Buhtus fia: Bertalan, továbbá az említett Bogdan lánya, Moyus-nak az özvegye akartak ügyvédvalló levél nélkül felelni. Ezek után László és Benedek az ítélet meghozatalát kérték, mire egyrészt azért, mert Bogdan fia: Pál leánya a hosszas pereskedés során több időpontban sem tudott bizonyítékot felmutatni a szőlő megvásárlásáról, hanem bizonyítékok nélkül akarta azt megtartani, másrészt azért, mert a leány az ügy végső tárgyalására nem ment el, és képviselőt sem küldött maga helyett, János és Mihály mr.-ek a m. velük ítélkez

ő nemeseivel, nemteleneivel, valamint a maguk jobbágyaival együtt a kérdéses szőlőt valamennyi hasznával és tartozékával, azokkal a határokkal, amelyek között az említett András és 111