Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

nekik igazságot, halasztás nélkül. A nádor tehát mind bírói hatalmából fakadóan, mind a királyi meghagyásnak (edictum) eleget téve akart a felek között ítéletet hozni, a felek viszont a köztük folyó pert a bárók és országos nemesek döntése révén kiegyezve igyekeztek lezárni, végül István szlavónhorvát bán, Domokos Machou-i bán, Olivér királyi tárnokmr. és több más országos nemes közbenjárásával egyezséget kötöttek, miként azt a nádorhoz visszatérve elmondták. Eszerint a néhai [I.] Károly király (H) privilégiuma – melyet a bárók és országos nemesek e. a pécsi kápt. privilégiumában átírva mutattak be – többek között azt tartalmazza, hogy a király kegyébe visszafogadott Herchegh (dict.) Péter mr. egyebek mellett királyi kegyből Zekcheu és Kuzegh várakat a hozzájuk tartozó területtel (cum eorum tenutis), továbbá Budrugh és Danolch városokat (civitates), valamint Dauth, Zantou és Naualyad birtokokat minden hasznukkal, jogukkal és jövedelmeikkel együtt cserébe kapta a No. (Teutonia) határán, Zagaria-ban lévő Korpona, Koztol és Wzturch várakért és az azokhoz tartozó területekért (tenuta), utódaira vonatkozóan is, örökös birtoklásra szavatosság vállalása mellett, különösen a Péter feleségének, Annának hitbér és jegyajándék fejében járó 3000 M. finom ezüst tekintetében, s mivel Herchegh (dict.) Péter Henrik mr.-t fiává fogadta, oly módon, hogy ha Péternek fiúörököse születik, akkor felesége jogainak sérelme nélkül javait Henrik mr.-rel egyenlő arányban ők öröklik utódaikra vonatkozóan is, ha pedig Herchegh (dict.) Péter fiúörökösök nélkül hunyna el, akkor javait az ő birtokaiból és az őt illető jogokból a feleségét megillető jogok sérelme nélkül természetes örökösként Henrik mr. örökli, a Miklós, Péter és Henrik által hasonlóképpen királyi adományként közösen kapott birtokok és Tamasy vár pedig Miklós és Péter mr.-eké és örököseiké maradnak, mivel Henrik mr. rokoni szeretetből mint Herchegh (dict.) Péter mr. valódi örököse vagy természetes fia kap részt. A nádor a felek kérésére megegyezésüket függőpecsétjével ellátott oklevelébe foglalva erősíti meg. D. Bude, 10. die oct. didi Cinerum prenotatum, a. d. 1351. E.: Dl. 87 254. (Esterházy cs. hercegi ága. Repositorium 13. A. 1.) Hátlapján későbbi kezektől származó tárgymegjelölésekkel, valamint vörös zsinóron függő sérült pecséttel. Má.: Dl. 25 816. (MKA. NRA. 1598. 9.) Egyszerű újkori Má. K.: HO. V. 124–127. (104. szám). 111. 1351. márc. 18. Buda Miklós nádor, a kunok bírája emlékezetül adja: amikor márc. 9-én (in oct. diei Cinerum) bírói székét tartotta, Darou-i Salamon fia István fia: Miklós mr. a maga és a szekszárdi konv. ügyvédvalló levelével a testvére (fr. 105