Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

K.: Reg. Suppi. I. 210-211. (431. szám, ASV. Suppi. Clementis VI. tom. 18. föl. 135. alapján, kihagyásokkal); Smic. XI. 573-574. (434. szám, ASV. Suppl. dementis VI. tom. 18. föl. 135. alapján, kihagyásokkal); Rábik, Reg. Suppl. 132-133. (196. szám, ASV. Suppl. dementis VI. tom. 21. föl. 135r alapján).

R.: Bull. Pol. II. 78. (468. szám).

82. (1350.) jan. 28. Avignon

[VI.] Kelemen pápa jóváhagyja István magyarországi Ágoston-rendi szerzetes, a teológia mr.-e abbéli kérését, hogy a Boniohannes boszniai püspök felszentelésével megüresedő pécsi kanonoki javadalmat, ill. az erdélyi egyházmegyében lévő Solos plébániát, amelyet Apát (cognomine Abbatis) Miklós nyitrai püspök (electus) birtokol, adja rokonának (germanus), Antal fia: János pécsi egyházmegyei papnak. D. Avinione, V. Kai. Febr. [pápaságának] 8. év[é]ben. [1350.]

K.: Reg. Suppl. I. 211. (432. szám, ASV. Suppl. Clementis VI. tóm. 18. föl. 136. alapján, kihagyásokkal); Rábik, Reg. Suppl. 133-134. (197. szám, ASV. Suppl. Clementis VI. tóm. 21. föl. 136r. alapján).

R.: Erdélyi Okm. III. 215. (555. szám); Doc. Trans IV. 527.; Juhász, Csanádi szé- keskápt. 104.

Megj Vő. a 95. számú oklevéllel, amely Solos-t az egri egyházmegyéhez tartozónak mondja. A kérvénykönyvek alapján készült kiadványok Solos plébániát egyöntetűen az erdélyi egyházmegye területére helyezik, ezért a supplicatio-k alapján dolgozó Erdélyi Okm. a Kolozs m.-i Kolozsaknával azonosította a helységet. Az avignoni és a vatikáni regisztrumkötetekben fennmaradt, a szóban forgó plébánia rezerválásáról szóló pápai oklevelek (1. 96. szám) azonban egyértelműen az egri egyházmegye területén lévő Solos plébániáról beszélnek, így a vatikáni regisztrumköteteket feldolgozó Mon. Vat. Slov. III/2. az Ugocsa m.-ben lévő Nagyszőlős (Vinogradiv) helységben látta a Solos névalak feloldásának lehetőségét. Miután Jánosnak a rezervált tisztségbe való bevezetésére a garamszentbenedeki apátot (1. 96. szám) és a budai prépostot (1. 97. szám) kérte fel a pápa, a kérdéses plébánia minden bizonnyal az egri egyházmegye területén feküdt, ebből pedig az következik, hogy a helység Nagyszőlőssel való megfeleltetését kell elfogadnunk.

82