Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

K.: AO. V. 410-411. (251. szám); Magyar-zsidó okit. I. 67-70. (40. szám). R.: Pest m. 58. (309. szám). 700. 1350. okt. 22. Pozsony István horvát-szlavón-dalmát herceg [I.] Lajos király (H, Je, Si) Mo.-ra való szeren­csés visszaérkezésének örömére - amelynek hírét az uralkodó a királyi udvar tárno­ki servitor-a (servitor thavarnicalis), Jakab fia: Miklós útján elküldött levelében (1. 697. szám) adta hírül - hercegi méltóságát illető rendelkezési jogával élve Miklós­nak adja örökös birtoklásra a Bars m.-i Vgroch birtokot és az annak határai között található 3 mansio-t, amelyek földjét Pasyth-nak nevezik. A herceg megígéri, hogy ki fogja eszközölni Miklós számára a király örök adományát is, amit ha mégsem tudna teljesíteni, egy másik, ezzel egyenértékű birtok kieszközléséről gondoskodik részére. D. Posonii, 2. die undecimi milium virg., a. d. 1350. E.: SA. v Brne, Seilernové. Rodinny Archiv. Archiv Révayu a Serényiu 24. (Df. 249 099.) Hátlapján a pecsét alatt azonos kézzel írott relatio magistrorum Tho­me filii Petri, Cyko et Nicolai filii Briccy feljegyzés, valamint későbbi kézzel írott tárgymegjelölés látható. K.: ­R.: Halász É., Szlavón 225. (430). 701. 1350. okt. 24. A Warad-i kápt. e. személyesen megjelent Sixtus mr. egri, veszprémi és pozsonyi kanonok, Vngh-i főesp. előadta, hogy miután súlyosan elszegényedett egyrészt Lack fia: András mr. székely ispán dúlása miatt, másrészt pedig azért, mert felettes fő­papja, Miklós egri püspök indokolatlanul megharagudva rá, anélkül, hogy arra rá­szolgált volna, megfosztotta őt valamennyi javadalmának bevételeitől, ráadásul - bár semmi bűne nem volt - megmaradt javait is elvették tőle, emiatt képtelenné vált azon ünnepélyesen kinyilvánított fogadalmának beteljesítésére, hogy elzarándokol a tengerentúlra, ahol az Üdvözítő az emberi nem megváltásáért kínhalált szenvedett, de már megfelelően fenntartani sem tudta magát, s e helyzetében részint elkerülni igyekezve a mindenség teremtőjének haragját ama zsoltárra figyelemmel, hogy „te­gyetek fogadalmat az Úrnak és adjátok is meg azokat neki” [Zsolt. 75. 12.], részint a helyzetéhez méltó szükségletek biztosítása érdekében 3 évvel korábban ápr. 24-én (in oct. fe. B. Georgii mart., cuius nunc 4. preterisset reuolucio annualis) unoka- öccseihez (nepotes sui), Pál fia: Jánoshoz és Iwanch fia: Györgyhöz folyamodott 385

Next

/
Thumbnails
Contents