Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

veleiket bemutassák, de az említett székelyek nem jöttek el és mást sem küldtek maguk helyett, ezért az országbíró a távolmaradókat bírságban marasztalja el, hacsak ésszerűen ki nem tudják menteni magukat. D. in Wissegrad, 15. die termini prenotati, a. d. 1350.

E.: EPL. Esztergomi Székesfőkápt. mit. 66. 1.11. (Df. 238 233.) Hátlapján egykorú és későbbi kézzel írott tárgymegjelölés. Papír, hátlapjára nyomott pecsét maradványaival.

K.: Székely oki. 20. (12. szám); Str. IV. 42-43. (9. szám).

R.: Erdélyi Okm. III. 222. (571. szám).

Megj.: Szécsi Miklós az országbírói és egyben a turóci ispáni címet 1355 és 1358 között töltötte be, ezért az oklevél minden bizonnyal ebben az időszakban keletkezett. A MNL adatbázisa szerint az irat 1358. szept. 5-én keletkezett.

627. (1350. szept. 7. e.)

Miklós nádor meghagyja a Lelez-i konv.-nek, hogy a Warada-i László fia: János oldalára kirendelt embere mellé küldjenek tanút Domokos fia: Jánosnak valamint Tamás fia: Jánosnak, és ezen János fia: Tamásnak Warada-i László fia: Jánossal szembeni megidézéséhez.

Emi.: a 641. számú oklevélben.

K.: Z. II. 432. (307. szám, Eml.-ben).

Megj.: Az irat keletkezésének terminus ante quem]e az idézés napjából adódik.

628. 1350. szept. 8. Aversa

[L] Lajos király (H, Je, Si) emlékezetébe idézve udvari lovagjának, Lőrinc fia: János mr.-nek érdemeit és hűséges szolgálatait - amelyeket apjának, a néhai [L] Károly királynak tett, amíg az az országot kormányozta, majd miután ő apja halálát követően a királyi méltóság trónját és koronáját öröklés jogán megörökölte, fáradságot és költséget nem kímélve őt és országát is folyamatosan szolgálta, különösen akkor, amikor az András herceg, egykori király (Je, Si) fájdalmas halálát megbosszuló hadjáratokban mindig mellette volt -, nemkülönben eme János mr. testvérének, István királyi kápolnaispánnak (capellanus noster specialis), a budai egyház prépostjának a szolgálatait is - aki fáradságot és költségeket nem kímélve többször követségbe indult a pápai kúriába, Toscana (Tuscia) és Lombardia részeire, s kitartóan szolgálta őt a Nápolyi Királyságban (regnum nostrum Si) is, ahol állandóan mellette tartózkodva részt vett különböző tárgyalásokban - mindezek jutalmául Lőrinc fia: János mr.-nek és testvérének: István budai prépostnak, továbbá Chorna-i Imre fia Lőrinc fia: Benedeknek és örököseiknek adja új adomány

348