Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
467. 1350. jún. 10. Buda [I.] Lajos király (H) emlékezteti a nádort, az országbírót és helyetteseiket, valameny- nyi megye c.-ét és alispánját, a szb.-kat, a városok és szabad falvak bíráit, a villi- cus-okat és az ország minden jogszolgáltatóját, hogy az ország régi szokása (antiqua consuetudinaria lege regni nostri) szerint különböző ügyekben a birtokos nemesek ítélkeznek saját birtokaikon élő jobbágyaik és a jobbágyok módjára élő birtokta- lan serviens-ek (jobagiones et servientes impossessionatos in suis possessionibus more jobagionum residentes) felett, kivéve a rablást és a főbenjáró bűntetteket, ezért fentieknek megparancsolja: ne merészeljék Simon fiainak: Imrének és Péternek jobbágyait bíróságaik elé idézni. D. Bude, f. V. prox. an. fe. S. Barabe [!] ap., a. d. 1350. E.: Dl. 51 564. (Kállay cs. lt. 1300. 955.) Az oklevél aljának közepén és hátlapján, a pecsét alatt azonos kéz írásával relatio domine regine per Johannem de Agria szavak. Hátlapján későbbi kézzel írott tárgymegjelölés és hátlapjára nyomott nagy kerek pecsét maradványai láthatók. K.: R.: Kállay I. 236. (1028. szám). 468. (1350. jún. 11. Avignon) [VI.] Kelemen pápa emlékezteti Valente-i János genovai (Janua) kormányzót, hogy korábban kérte tőle: [I.] Lajos királyt (U) ne támogassa Johanna királynő (Si) és férje, Tarentum-i Lajos ellenében Ventimiglia (civitatis Vigintimiliensis) ügye miatt. Most is erre kéri, s ígéri, követe Ventimiglia kapcsán a megegyezés reményében tárgyalni fog a királynővel és férjével. D. ut supra. [D. Auinione, III. Id. Jun., (pápaságának) 9. év(é)ben. (1350.)] Reg.: ASV. RV. 144. 27v-28r. (Df. 291 930.) K.: Theiner I. 789. (1198. szám, ASV. RV. dementis VI. An. IX. seer. föl. 27. alapján). R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen A. III. 93. (4558. szám, Reg. alapján). 469. 1350. jún. 11. A győri egyház kápt.-ja Simon testvérnek, a Churna-i premontrei Szt. Mihály arkangyal-egyház monostor prépostjának a kérésére és oklevél-bemutatása alapján függő- pecsétes oklevelében átírja [IV] Béla király (H) 1230. évi privilégiumát[, amelyben 267