Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

mansio-ival, továbbá a királynéi és a Norap-i földön lévő részével együtt az erdő szélétől - in Campune(m ?) (E. 2.: in Kampune) - Ke felől a Tapolcha (E. 2.: Thapol- cha) folyó felé egészen a legszélső határjelekig (cum porcione sua in terra reginali et Norap ab acie silve in Campune ab oriente versus fluvium usque ad extremas metas), kivéve a szóban forgó erdőt, amelyben részesedésük ugyanúgy marad, ahogyan a régi osztozkodás szerint részhez jutottak benne. A felek minden, egymással szemben keletkezett, ezzel kapcsolatos korábbi perbeli okleveleiket kölcsönösen érvénytelennek tekintik. D. f. II. prox. p. fe. Asc. d., a. eiusdem 1350.

E.: 1. Dl. 108 205. (Vétel útján bekerült vegyes provenienciájú iratok. 1999. 6158.)

Hátlapján későbbi kezekkel írott tárgy megjelölések és kitöredezett pecsét darabjai látszanak.

2. Dl. Dl. 49 907. (Rumy cs. lt. 138. 15.) Hátlapján későbbi kézzel írott tárgymegjelölés és kitöredezett pecsét látható.

A.: a 418. számú oklevélben (E. 1.-ről).

Tá.: Zsigmond király, 1405. júl. 27. Dl. 49 897. (Rumy cs. lt. 134. 59.)

Má.: E. 2-vel azonos jelzet alatt arról készült modern kori egyszerű Má.

K.: 393. 1350. máj. 10.

A Posega-i Szt. Péter-egyház kápt.-ja bizonyítja, hogy egyik részről személyesen megjelentek előttük Vorsan-i Dragizlow fia Vadak fiai: Kazimer és Habach, a másik részről pedig István fia Illés fiai: Péter, Tamás és Miklós, s az előbbiek elmondták: teljes földrészüket, amely a köztük és Illés fiainak nemzetsége között Vorsan-ban lezajlott birtokfelosztás során örökjogon osztályrészül jutott nekik, minden hasznukkal - ti. telkekkel, malmokkal, erdőkkel, szántóföldekkel - és tartozékukkal együtt 10 M. veronai dénárért eladják Illés fiainak, akik ha megváltják, szabadon birtokolhatják azokat a földeket is, amelyeket korábban Habach, Kazimer vagy szüleik adtak zálogba. A jelen oklevél újbóli bemutatása esetén a kápt. függőpecsétjével ellátott privilégium kiállítását ígéri. D. f. II. prox. p. fe. Asc. d., a. eiusdem 1350.

Á.: Pozsegai kápt. 1401. febr. 21. Dl. 4126. (MKA. NRA. 1509. 9.)

K.: AO. V. 375-376. (224. szám, kihagyásokkal); Smic. XI. 601. (458. szám). Megj.: A. szerint nyílt oklevél volt, amely menekülés közben vízbe esett, emiatt írása megrongálódott.

230