Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

len-t, Gál fia: Demetert, Poka fia: Zuthka-t (Tá. 2.: Zuithka-t), János fia: Pált, Miklós fia: Pált, András fia: Jánost, István fia: Miklóst és András gener-ét: Mihályt, hogy a királyi rendelet értelmében mutassák be előtte Sorouycha királyi földdel kapcsolatos okleveleiket, s hogy milyen alapon (ráció) birtokolják azt. A nevezett személyek bemutattak 4 oklevelet, amelyek keltezésében sem év, sem pontos nap nem volt. Először 2 zárt oklevelet mutattak be, ezek szakadtak voltak, s formájuk alapján [IV.] László király (H) oklevelének látszottak. Egyiknek mindkét oldalán törött volt a pecsétje, s annyira megrongálódott a pecsét körirata és a belevésett kép is, hogy szinte teljesen megsemmisült, a teljesen megromlott formában legfeljebb egy kereszt képe volt kivehető. Felső részén egyértelműen szakadt és vakart volt, de sem a vakarás helyén, sem másutt nem lehetett látni Sorouicha föld nevének belehamisítását. Az oklevél László király nevében Tamás Zólyom m.-i c.-hez szólt, s azt tartalmazta, hogy ha a korábbi okleveleket megtekintve a részbirtokot Damian jogos birtokának találja, senkinek ne engedje, hogy abban zaklassa. A másik oklevélnek, amelynek gyűrűspecsétje vörös viasszal készült, s a pecsét képe körül a felirat töredezés miatt hiányzott, sem a betűiből, sem a képéből nem volt kivehető a kibocsátó személye. Az oklevélben [IV] László király (H) meghagyta a Zólyom m.-i c.-nek, hogy Da- mian-nak és Demeternek egy meg nem nevezett föld ügyében András fia: Mihállyal szembeni perében fogott bírák ítélete szerint hozzon végső ítéletet. A harmadik bemutatott oklevél Demeter Zólyom m.-i c. nyílt oklevele volt, amelynek pecsétképe mintha egy ökör- vagy bivalyszarvat ábrázolt volna, köriratának szavai nem voltak láthatók, de a köriratba metszett betűk mintha „Péter pecsétjeihez lettek volna hasonlók. A keltezés helyén 4 szó le volt vakarva. Az oklevélben Demeter Zólyom m.-i

c. elrendeli, hogy Woytech ~ Voyteh fiai: Demeter, Damian, Márton és Zelyn földjét, amely Turóc m.-ben, Sorouycha mellett, a Szt. Mihály-egyháznál van, iktassák Demeter, Damian és testvérei örökös birtokába, miután a föld miatt indult perben Isten segítségével András fia: Mihállyal szemben párbaj útján megszerezték előtte. A negyedik, szintén keltezetlen oklevél a turóci konv.-é, amely feltehetően Demeter Zólyom m.-i c.-nek jelentette, hogy Damian és Mátyás, vagyis mindkét fél egy pontosan meg nem nevezett 2 holdnyi földet illetően tanúkat állított, akik egybehangzóan állították, hogy Damian-t Mátyás e földről elűzte. Az oklevelek vizsgálata során az említett Mihály a maga, valamint János, Myklen, Demeter, Zupka, Pál, a másik Pál, János, Miklós és Mihály nevében azt állította, hogy az oklevelekben megnevezett személyek, Voyteh fiai: Demeter, Damian, Márton és Zelyn a felmenőik, akik Sorouycha földet a bemutatott 4 oklevél érvényessége folytán birtokolták. Amikor Tamás c. a szokásjognak megfelelően megkérdezte tőlük, hogy a birtokkal kapcsolatban rendelkeznek-e más oklevelekkel, nemleges választ adtak. Tamás c. mérlegelve az ügy körülményeit - jóllehet a megyegyülésen ítéletet kellett volna hoznia - a pert áttette a királyi curia-ba (1. 223. szám). Végül máj. 1-jén (in oct. B. Georgii mart.), amikor Tamás c. Miklós nádorral, Péter fia: Tamás Liptó és Kőrös

217