Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

279. (1350. ápr. 10. e.)

Pech-i Gergely Saboch m.-i alispán és a szb.-k Kallo-i Iuan fia: László mr.-t villicus-ával, Condor (diet.) Jánossal és Tohnia [?] Apati-i gyilkos javaival együtt Vrus-i Simon fia: Imrével szemben ápr. 10-re színük elé idézik.

Emi.: a 310. számú oklevélben.

K.: Megj.: Az irat keletkezésének teminus ante quem)Q a m.-i hatóság előtti megjelenés időpontjából adódik.

280. 1350. ápr. 10. Nápoly

[Tarentum-i Lajos] király (Si, Je) köszönetét fejezi ki a [velencei] dózsénak (dux), hogy óvatosságból megtagadta Mo. (V) királyának - aki megszegte a Szentszék legátusának, a bolognai (Bononia) kardinálisnak tett ígéretét - abbéli kérését, hogy országa megtámadásához gályákat adjon, noha alattvalóinak megengedte, hogy a király hadait ellátmánnyal (victualia) lássák el. A király egyúttal kéri a dózsét, hogy azt a 2, békés szándékkal átvonulni szándékozó gályáját, amelyet Monaco az ő segítségére küld, engedje át területein, hogy a többi szövetséges - akik összesen 7 gályával segítik - gályáit elérhessék. D. Neapoli, sub anulo nostro secreto, die X. Apr., ind. 3.

K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 378. (306. szám, a Copia de Commemoriali című velencei államkönyv IV/2. 450. szám alapján), Ljubié 171-172. (247. szám, a Com- memorialium c. államkönyv IV. 173. alapján).

Megj.: A [ ] között található kiegészítések Wenzel közléséből származnak.

281. 1350. ápr. 10. Kálló

Peech-i Gergely mr., a néhai Dósa nádor fiainak: Jakab és Pál mr.-eknek, Zaboch m.-i c.-eknek a helyettese és a m. 4 szb.-ja tudatja: amikor ápr. 10-én (sab. prox. p. diem Concuss, ovorum) bírói széket tartottak Kallo-ban, Biri-i Tamás a fia: László nevében azt panaszolta, hogy András fia: Péter és Boxsa fia: György elszöktek László Kallo-i birtokáról, ezért ápr. 24-re (ad quind. d. presencium) teljes válaszadásra színük elé idézte őket, ugyanakkor az említett jobbágyokról Vrus-i Simon fiai: Imre és Péter azt mondták, hogy az ő jobbágyaik, ennélfogva a m. hatósága Simon fiainak kezességére bízta őket. D. in Kalio, termino prenotato, a. d. 1350.

178