Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

E.: HDA. Archivum capituli Zagrabiensis. Acta antiqua. 5. 22. B. (Df. 256 203.) Rongált állapotban. Hátlapján más kéz írásával Privilegium super solutionis trium marcarum pro decimis de celariis cruciferorum nobis soluentibus singulis annis. 1350. 25. mar. megfogalmazású szöveg és másik két kéz írásával feljegyzések.

Á.: az 540. számú oklevélben.

K.: Smic. XI. 589-591. (448. szám); Tkalcic, Mon. ep. Zagr. II. 57-58.

R.: Bónis-Balogh 124. (1116. szám).

245. 1350. márc. 29. [v. ápr. 1. ?] Buda

[I.] Lajos király 1350. márc. 29-én Budán (Tá. 1.: Bude, f. V. prox. an. domin. Quasi modo, a. d. 1350.; Tá. 2., K.: Bude, f. II. prox. an domin. Quasi modo, a. d. 1350.) kiállított nyílt oklevele szerint oláh híveinek, Karachon fiainak: Serachen-nek (Tá. 2.: Sarachen-nek), Bálintnak, Miklósnak és Lukácsnak (Lucasius), valamint utódaiknak kenézségbe (keneziatus) adja Lypche és Zeuleumezew (Tá. 2.: Zelewmezew) nevű máramarosi oláh falvait, hogy mindenféle népekkel és oláhokkal (universis populis et olahis ~ olachys) telepítsék be azokat, egyúttal mindenkinek megparancsolja, hogy a kenez-eket hagyják békésen betelepíteni és birtokolni ezen falvakat, András mr. székelyispánnak, besztercei (Bistercia), máramarosi és brassói (Bras- sau) c.-nek (magister Andreas comes Siculorum de Bistercia de Maramorisio et de Brassau) pedig azt, hogy Karachun fiait mint kenézeket fogadják be, velük és utódaikkal békében éljenek.

E.: -. Pergamenre írott E.-je K. szerint Gorzo Bálint lt.-ban volt Komlóson.

Tá.: 1. I. Lajos király, 1365. szept. 22. > Rozgonyi Simon országbíró, 1412. nov. 14.

> Leleszi konv., 1417. máj. 12. Dl. 43 357. (Múz. Ta. Gorzó) Ápr. 1-jei napi kelettel.

2. I. Lajos király, 1365. szept. 22. > Rozgonyi Simon országbíró, 1412. nov. 14.

> Zsigmond király, 1419. máj. 29. Dl. 43 438. (Gyűjteményekből. Múz. Ta. Gorzó.) Márc. 29-i napi kelettel.

K.: Máramaros 29-30. (15. szám, ápr. 1-jei keltezéssel).

R.: Doc. Vak 116-117. (84. szám, ápr. 1-jei napi kelettel, K. alapján).

Megj.: Az egyes iratpéldányok feltehetően tolihiba folytán mutatnak eltérő napi keltezést. Az, hogy az iratnak ma már ismeretlen eredeti példánya melyik napi keltezést mutatta, eldönthetetlen.

163