Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

195. 1350. márc. 9. Buda

[I.] Lajos király (H) tudatja a szekszárdi konv.-tel: színe és anyjának, a királynénak a színe e. János fia: Ábrahám (Abram) a maga és rokona (fr. patruelis), Pál fia: [Antal] nevében azt panaszolta a besenyők kapitányával, Besenyő (Byssenus) Gergely mr.-rel kapcsolatban, hogy nem akarja őket beengedni a Tutews mr.-től bírói ítélettel visszakapott, öröklött Tolna m.-i Belch birtokukba, Besenyő Gergely ellenben ártatlannak vallotta magát, azt állítva, hogy a panaszosokat nem zárta ki a jogosan hozzájuk tartozó birtokból, s abba kész őket beengedni. A király ezért utasítja a szekszárdi konv.-et, hogy udvari lovagja, Darow-i István fia: Miklós, vagy Og (diet.) Lőrinc királyi emberek valamelyike mellé küldjenek tanút Belch birtokra, s ápr. 4-én (in oct. fe. Passce d. nunc prox. venturis) a szomszédok és határtársak jelenlétében iktassák a birtokot Ábrahámnak és Antalnak örökös birtoklásra olyan joggal, amilyennel hozzájuk tartozik, nem véve figyelembe Gergely mr. ellentmondását. Amennyiben Ábrahám és Antal a felek által a helyszínre vitt fogott bírák ítélete szerint az általuk előzetesen elvégzett becsű értékét meghaladó részre tartanának igényt, Ábrahámnak és Antalnak hozzájuk hasonló besenyő nemesekkel együtt - kivéve Kaydach-i Iuachinus-t és fiait, ill. Feuldes-i Péter fia: Jánost és fiait - a vitás földrészre leteendő földeskü alapján kell elfogadniuk a birtokukba kerülő részt. A király a történtekről írásos jelentést kér. D. Bude, f. III. prox. p. domin. Letare, a. d. 1350.

E.: Dl. 76 965. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 349.) Hátlapján tárgymegjelöléssel. Pecsét, alatta: relatio Petri Felpinch castellani de Liua per Mathe notarium et firma commissio Regine megfogalmazású megjegyzéssel. Hiányos.

K.: Z. II. 419-420. (296. szám).

R.: Fenyvesi, Tolna 110. (211. szám).

196. 1350. márc. 9.

Briccius prépost, Miklós olvasó-, György éneklő-, Imre őrkanonok és a győri egyház kápt.-ja - Mo.-on, ahol nincsenek közjegyzők (in regni Hungarie, ubi non est usus tabellionum) - tudatja, hogy megjelent előttük Vilmos pannonhalmi (de Sacro- monte Panonie) apát és a konv. képviseletében János testvér, a Szt. Márton-monostor perjele, s azt panaszolta, hogy a Somogy m.-i (provincia, comitatus) nemesek és közemberek (ignobiles) az ő nagy kárukra nem fizetik a Mo. első királya, Szt. István által szükségleteik kielégítésére rendelt tizedeket (universas decimas secundum institucionem et ordinacionem seu donacionem), s emiatt kérte, hogy függőpecsétes oklevelükben írják át Szt. István hiteles és a római főpapok által megerősített legendájából a fenti adományra (constitucio et ordinacio) vonatkozó (pertinencia ad

137