Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

Kuzepnemety nevű öröklött, és a néhai [I.] Károly királytól (H) adományba (collatio) kapott Wyuar birtokát, valamint Felnemety-ben lévő öröklött részbirtokát, minden hasznával, úgymint szántókkal, trágyázott földekkel, mezőkkel, erdőkkel, berkekkel, vizekkel és vízfolyásokkal és minden olyan joggal, ill. jövedelemmel, ami e birtokok határai közé esik, továbbá Szepes m.-i Sumugy birtokát, és az ugyanezen [L] Károly király (H) által neki és árváinak adott Ewr-i vámot, az erről szóló királyi nyílt oklevél és az abban foglalt conditio szerint lányának, Klára asszonynak és férjének, Akus mr.-nek és utódaiknak adja örökös birtoklásra azzal a feltétellel, hogy Akus az özvegyet élete végéig megtartja e birtokokban és részbirtokokban, nemkülönben ezek hasznaiban és teljes jövedelmében, megvédve ezekben minden zaklatni szándékozótól. Akus mindezeknek önként alávetette magát. A kápt. minderről függőpecsétjével megerősített, chirographált privilégiumot bocsát ki. D. II. f. prox. p. domin. Inuocauit, a. d. 1350. János mr. őrkanonok, László, Imre, Péter, Mihály, Kozma kanonokok, valamint János dékánkanonok jelenlétében.

Á.: Budai kápt., 1401. ápr. 11. Dl. 70 720. (Perényi cs. lt. 125.)

K.: R.: Perényi 58-59. (77. szám).

151. (1350. febr. 15. u.-máj. 1. e.)

I. Lajos király meghagyja, hogy Korong-i Simon fia: Miklós perét halasszák a következő évre (ad 2. revolucionem annualem earumdem oct.).

Emi.: a 384. számú oklevélben.

Megj.: Simon fia: Miklós szóban forgó perét első alkalommal febr. 15-én halasztották el (1. 149. szám) királyi parancsra. Az uralkodó febr. 15-én bemutatott ebbéli utasításáról nem állapítható meg, hogy jelölt-e meg határidőt a halasztásra vonatkozóan vagy sem, ezért nem zárható ki, hogy az első királyi perhalasztó parancs (1. 131. szám), amelynek terminus ante quem je febr. 11., még az előző évben keletkezett, de miután az országbíró nem elnapolt pert, hanem idézőlevélben megadott időpontot tolt későbbre, az ügy feltehetően csak az 1350. évben keletkezett. Az első alkalommal máj. 1-jére elnapolt perben másodszor is királyi perhalasztó parancsot mutattak be, amely nem lehetett azonos az előzővel, ez utóbbinak tehát a febr. 15-én kiállított országbírói meghagyás és az újabban megadott máj. 1-jei időpont között kellett keletkeznie.

112