Anjou-kori Oklevéltár. XXXIII. 1349. (Budapest-Szeged, 2015)

Documenta

882.1349. nov. 28. Buda

[I.] Lajos király (H) megfontolva István fia Miklósnak, egész Sclauonia és Ho. volt bánjának, zalai c.-nek hűséges szolgálatait, kérésére a Zala m.-i, Paka folyó mellett fekvő 3 ekealjnyi Jakusfeulde birtokot - amely János fiai: Máté, Endre és István, valamint utóbbi István fia Fudur (diet.) János örökös nélkül elhunyt emberek birtoka volt, és a királyra szállt — összes jogaival együtt neki adományozza örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. D. Bude, sabb. prox. an. fe. B. Andree ap., a. d. 1349.

E.: Dl. 4094. (NRA. 647. 6.) Hártya. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, középkori kéz írásával az oklevél jobb felső sarkában és hátoldalán a pecsét alatt relatio Nicolai filii Dominici feljegyzés, nagyméretű kerek pecsét töredéke, hártyaszalagja.

Á.: Zalai konv., 1350. márc. 8. Dl. 4096. (NRA. 647. 9.)

K.:883.1349. nov. 28. Buda

[I.] Lajos király (H) értesíti a veszprémi egyház kápt.-ját: megfontolván Miklósnak, egész Sclauonia és Ho. volt bánjának, zalai c.-nek hűséges szolgálatait, kérésére a Zala m.-i, Paka folyó mellett fekvő 3 ekealjnyi Jakusfelde birtokot - amely János fiai: Máté, Endre és István, valamint az említett István fia Fudur (diet.) János örökös nélkül elhunyt emberek birtoka volt, és a királyra szállt - neki adományozza. Mivel a király nem tudja, hogy az említett birtok az ő adományozása alá tartozik-e, ezért kéri a kápt.-t, hogy Bogud-i Pál fia Miklós v. Bachanag-i Mihály királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét az említett birtokra, ahol a királyi ember a szomszédokat összehívva jelenlétükben hj.-t és határ-elkülönítést végez, majd a birtokot Miklós volt bánnak iktatja örök birtoklásra. Az esetleges ellentmondókat pedig a király jelenléte elé idézi, aki minderről írásos jelentést kér. D. Bude, sabb. prox. an. fe. B. Andree ap., a. d. 1349.

Á.: a 921. számú oklevélben.

K.: Zala I. 490-191. (308. szám).

884.1349. nov.28. Buda

[I.] Lajos király (H) értesíti Sarus m. c.-ét, alispánját és szb.-it: Boyur ~ Bayur-i Beke-t, valamint fiát, Lászlót és más fiait különleges királyi kegyből kiveszi a címzettek joghatósága alól, ezért megparancsolja, hogy a nevezettek felett ne ítélkezzenek, hanem ha ellenük valaki pert indít, azt a király színe e. kell lefolytatni. D. Bude, sabb. prox. an. fe. S. Andree ap., a. d. 1349.

433