Anjou-kori Oklevéltár. XXXIII. 1349. (Budapest-Szeged, 2015)

Documenta

okleveleit. Erre a személyesen megjelent Mihály azt állította, hogy a Szepes m.-i Jazormegy, Pouchfeulde, Wlchynepataka, Hennygpataka és Buhtehege birtokokat Pál c. volt országbíró színe e. hosszadalmas pereskedés útján szerezte vissza a Mendzenth-i villicus-tól és népektől. Ennek igazolására bemutatta Pál c. 1337. évi (a. d. 1337.) privilégiumát , amely a határokat nem tartalmazta. Továbbá bemutatta [I.] Lajos király idei (a. in presenti), a szepesi kápt. [I.| Károly királynak (H) szóló jelentését tartalmazó 1340. évi (a. d. 1340) oklevelét (Anjou-oklt. XXIV. 220. szám) magában foglaló nyílt oklevelét. (477. szám). Ezt követően Miklós fia Vak Mihály azt állította, hogy őt Welchyne birtok felébe és az említett birtokokba bevezették, és azok semmiféleképpen nem tartoznak Hannus fia Zonk-hoz. Ezzel szemben Jakab deák bemutatta a szepesi kápt.-nak az előbbieknél korábban, 1327-ben (a. d. 1327.) kiadott privilegiális oklevelét (Anjou-oklt. XI. 161. szám). Ennek elolvasása u. Jakab deák kijelentette, hogy az említett Wlchyne birtok Vak Mihály birtokaitól a fentiek szerint el van választva, és ahhoz Mihálynak semmilyen joga nincs. Mivel Vak Mihály az országbíró többszöri kérdésére sem mondott ellene a fentieknek, az országbíró a határokat illetően biztos értesülést kíván szerezni, kéri a kápt.-t, hogy a felperes részéről kiszálló Arnoldus fia Arnoldus v. Kassan (diet.) János fia Jakab v. ennek frater-e, István v. Kazmerfolua-i Zekch v. Gargou-i Konrád fia György, továbbá az alperes részéről megjelenő Sygra-i Danus fia Péter c. v. ennek frater-e, Domokos v. Voythe fia Dénes királyi ember társaságában küldje ki tanűságtételre hites embereit, akiknek jelenlétében a királyi emberek [1350.] máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart nunc prox. venturis) kiszállnak az említett birtokfélre, és a Zonk által bemutatott privilégium szerint hj.-t végeznek, majd a király nyílt oklevele szerint bejárják Vak Mihály birtokait. Ha a felek egyetértenek, a királyi emberek a megfelelő birtokrészeket nekik iktatják, ha Vak Mihály valamekkora földrészt el akarna foglalni magának a szepesi kápt. megegyezést tartalmazó privilégiumában foglalt határok között, v. ha a határjeleket nem lehet megállapítani, ill. a felek nem értenek egyet, akkor a vitatott földrészt fogott bírák közreműködésével mérjék v. becsüljék föl, majd [1350.] máj. 8-ra (ad 8. diem diet. oct. B. Georgii mart.) minderről a kápt. oklevelében tegyenek jelentést. A feleknek békebírság megfizetése mellett engedélyezi az időközbeni békés megegyezést. D. Bude, 12. die termini prenotati, a. d. 1349.

E.: DI. 60 257. (Máriássy es. It. Vegyes iratok 117.) Erősen szakadozott és vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét töredékei.

K.: AO. V. 321-325. (184. szám) (kihagyásokkal).

Megj.: Pál c. országbíró hivatkozott 1337. évi oklevele nem maradt fenn.

354