Anjou-kori Oklevéltár. XXXIII. 1349. (Budapest-Szeged, 2015)

Documenta

Mihály előadta: ugyanoda valósi Károly fia László vállalta, hogy visszaadja az ő Beren-i birtokrészét, de ezt nem tette meg, hanem azt továbbra is megszállva tartja, aminek tudni szeretné az okát. Erre Károly fia László úgy válaszolt, hogy ő a birtokrészt vissza akarta adni, de Mykou fia Mihály a birtokrész iktatását János fia Donch nevében tiltotta. Erre vonatkozóan László bemutatta Márk mr. nógrádi alispán és a 4 szb. 1349. máj. 20-i (in a. d. 1349., f. IV. se. in vig. fe. Asc. d.), Konya mr. nógrádi c. máj. 6-án (f. IV. prox. p. oct. fe. B. Georgii mart.) Scechen faluban királyi parancsra (1. 309. szám) tartott generalis congregatio-ján kiadott zárt oklevelét (1. 360. szám). Ezt követően Simon fia Mihály bemutatta az egri egyház kápt.-jának 1299. évi (in a. d. 1299.) privilégiumát. E szerint a kápt. színe e. megjelenve egyik részről Beren-i Jób fia Miklós, másik részről ugyanoda valósi Simon fia Simon a maga és frater-e, Zoltán (Zaltanus) nevében, és előadták, hogy összes örökölt birtokaikat, amelyeket apáik közösen birtokoltak, összes haszonvételeikkel együtt életük fogytáig ők is közsen fogják birtokolni, apáik szerzett és vásárolt birtokait azonban mindketten örökös joggal, egymástól elkülönítve bírják. Erre a Donch nevében a nádor megbízólevelével megjelent Zamaterch-i Sándor fia Simon bemutatta a váci egyház kápt.-jának 1339. márc. 3-i (in a. d. 1339. in die medii Quadr.) privilégiumát, amely királyi parancsra átírta a váci egyház 293. évi (a. d. 293. [!]) oklevelét. Ezek u. a nádor megkérdezte Lászlót, kíván-e a váci egyház kápt.-ja oklevelének ellene mondani, mire László úgy válaszolt, hogy az oklevelet nem apja, és nem is elődei adatták ki a váci kápt.-nal, hanem az hamis, hiszen 293-ban sem a kápt., sem a monostor még csak meg sem volt alapítva, sem a benne szereplő személyek nem éltek, ebből adódóan Bérén birtokban sem Donch, sem apja v. elődei nem rendelkezhettek birtokrésszel, ami nyilvánvaló a szb.-k, esküdt ülnökök és az összes nemes számára is. A nádor kérdésére Donch procurator-a, Simon mindezekkel szemben azt állította: Donch apja Bérén birtokban allodium-mal, wlgo moyur-ral rendelkezett, és szintén azt állította, hogy mindezekről az alispán, a szb.-k és az esküdt ülnökök tudomással bírnak. Amikor a nádor a nevezetteknek az erre vonatkozó kérdést feltette, ők, valamint Nógrád és Hont m.-k összes nemese a király és Szt. Koronája iránti hűségűkre, a Kereszt fáját megérintve eskü alatt azt vallották, hogy Donch és elődei, Péter alesp., Donch frater-e, Mykou, az említett Iwachynus és Ibrahun sohasem rendelkeztek résszel Bérén birtokban, hanem azt László és apja, Karol régtől fogva békésen birtokolták. Donch procurator-a a nádor kérdésére tiltakozásról v. vizsgálatról szóló oklevelet sem tudott bemutatni. A nádor az alispánnal, a szb-kkal és az említett m.-k nemességével tanácskozva úgy dönt, hogy az említett Donch-ot hamis oklevelek bemutatása miatt összes birtokainak és javainak elvesztésére ítéli László ellenében, és azokat kétharmad részben magának egyharmad részben a perbeli ellenfélnek juttatja. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a jelen, autentikus pecsétjével ellátott oklevelet adja ki. D. 6. die congregationis nostre predicte in loco memorato, a. d. 1349.

266