Anjou-kori Oklevéltár. XXXIII. 1349. (Budapest-Szeged, 2015)
Documenta
416.1349.jún.7. Belud mr. Kapu-i várnagy, Rabacuz-i c. és a szb.-k hírül adják (1. 223. szám). A c. és a szb.-k úgy döntöttek, hogy István a birtok megváltása fejében 30 M. dénárt tartozik fizetni, amiből István 14 M. dénárt meg is fizetett, ezért őt ez alól felmenti, a fennmaradó 16 M.-t pedig a következő időpontokban kell megfizetnie: jún. 7-én (in oct. Penth. prox, nunc venturis) 10 M.-t, aug. 1-jén (in oct. S. Jacobi ap. iám venturis) újabb 10 M.-t, aug. 22-én (in oct. Áss. virg. glor. nunc venturis) is 10 M.-t fizet Chorna-i János fia Belud mr.-nek. Ha az első napot elmulasztja, bírságot fizessen, ha a másodikat és az utolsót mulasztaná el, kétszeres összeget fizessen és a birtokot Belud mr.-nek tartozzék iktatni. A c. és a szb.-k a birtokot Istvánnak iktatják, amennyiben a fentiek szerint fizet. A fizetésnek a vasvári egyház kápt.-jában kell megtörténnie. D. in oct. Penth., a. d. 1349. E.: Dl. 65 502. (Dőry cs. lt. 14.) Hártya. Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, 3 zárópecsét nyomai. K.: Bgl. V. 233-234. (228. szám). 417. (1349. jún. 8. e.) I. Lajos király Tuteus és Vezzeus mr.-ek, illetve előbbi fiai: Miklós és László ügyeit illetően 1 évre érvényes általános értelmű nyílt megbízólevéllel Jona fia Desow-et királyi embernek rendeli. Emi.: a 434. és 435. számú oklevelekben. K.:Z. II. 386. (270. szám). 418. [1349.] jún. 8. Az esztergomi kápt. jelenti Erzsébet királynénak (H): itt átírt jún.l-jei oklevelének (1. 394. szám) megfelelően Fülöp királyi ember társaságában János dékánt küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve előadták, hogy minden a királynéi parancslevélben foglaltaknak megfelelően zajlott le, a vizsgálat u. Mihály és Pál az elvett ökröket és lovakat visszaadták, a foglyokat elengedték, az elfoglalt földrészt is visszaadták, de a malmot illetően úgy válaszoltak, hogy azt uraik nevében vették el a préposttól, és az ő tudtuk nélkül semmiképpen nem merik visszaadni. Az egyéb károkat és sebesítéseket illetően pedig a prépostnak elégtételt adtak. A királynéi ember és a kápt.-i tanúságtevő azt is megtudta, hogy a prépost káplánját a lováról ledobták a földre, a lovat elvették, és azt maguknál tartották, az említett pap anyját az utcán - miközben az egyik házból egy másikba akart átmenni - lovakkal megtiportatták, aki emiatt azóta is gyengélkedik. Mindezeket a honti c., a szb.-k és más, a 214