Anjou-kori Oklevéltár. XXXII. 1348. (Budapest-Szeged, 2015)

Documenta

Á.: a 133. számú oklevélben. K.: R.: Szent-Ivány 28. (42. szám).

90. 1348. márc. 9.

A Scepus Szt. Márton-egyház kápt.-jának színe e. megjelenve Gublinus volt szepesi kanonok testvér előadja, hogy Lampert mr. kanonok Stephk falu határain belül, ugyanoda valósi Hannus fiai: Zeurus és Detricus rétjei között fekvő rétjét, amely egyik végével egy malomhely, másik végével Stephk falu felé esik, másfél M. garasért megvette Gublinus-tól nepos-a, Detricus számára örök birtoklásra az említett Zeurus, Detricus, továbbá frater-ük, Zonk beleegyezésével. D. in domin. Invocavit, a. d. 1348. A kápt. az oklevél visszahozatala esetén privilégium kiadását ígéri.

E.: SA. Levoca (Lőcse). Szepesi kápt. m. lt. 1. 5. 2. 18. (Df. 272 370.) Vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, benne Rethy, Stephkfalua névalakok, kerek zárópecsét töredékei, hártyaszalagja.

K.:91. 1348. márc. 9.

A zalaf-szigeti] Szt. Adorján-monostor konv.-je hírül adja: a Somogy m.-i Zeuke (diet.) János mr. özvegye kérésére kiküldte tanúságtételre hites embereit, Bertalan testvér őrszerzetest és Pál Zalauar-i papot, a konv. várnagyát [!], akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy az úrhölgy az ők, és más fogott bírák színe e. összes dolgait - kiváltképpen ménesbeli lovait, valamint Ambrus fia Jakab fiaitól: János és Máté mr.-ektől, frater-eitől leánynegyed címén kapott dolgait, továbbá az ő és fiai: Mihály és Péter mr.-ek közötti felosztás során hitbér és jegyajándék címén neki jutott javakat - fiatalabbik fiának, Péternek hagyja örök birtoklásra bárki - kiváltképpen idősebbik fia, Mihály mr. - ellentmondása nélkül. Ennek oka egyrészt, hogy Péter mr. őt a felosztás u., sőt azt megelőzően is anyai méltóságának megfelelő módon befogadta házába, és minden szükséges dologgal ellátta, másrészt ugyanő az úrhölgy ügyeinek intézése céljából 15 M. dénárt adott neki. D. in domin. Invocavit, a. d. 1348.

E.: A. HAZU. Diplomata latina 4. 50. (Df. 230 420.) Szakadozott és vízfoltos.

A Fk.-en pecsét bevágása, hártyaszalagja látszik.

K.:R.: J. Stipisc-M. Samsalovic, Historijski Zbomik 1959. 307. (566. szám) (latin nyelvű).

81