Anjou-kori Oklevéltár. XXXII. 1348. (Budapest-Szeged, 2015)

Documenta

305. 1348. máj. 24. [Nagy-]Kálló

Miklós pap, a Kallo-i egyház rector-a, Belső- (Interior) Zobolch-i alesp. hírül adja: András fia Péter, Lengel (diet.) János mr. jobbágya az alesp. embere által máj. 24-re (sabb. prox. an. fe. Asc. d.) megidézte János parochyalis clericus-t és társát, Istvánt Péter jobbágy fia, János megsebesítése miatt. A határnapon a felek megjelentek az alesp. színe e., és az alesp. a pert kérésükre jún. 7-re (ad quind. datarum presentium) halasztja avval, hogy a felek időközben megegyezhetnek. Ha a felek a határnapon megjelennek színe e., és valamelyik fél v. rokonai időközben a másikkal szemben újabb pert támasztanának, amit az 1 v. 2 v. több tanúval igazol, perkezdet e. 10 M.-ban, ha pedig valamelyik fél a határnapon nem jönne el, perkeresésben (in aquisita causa) marasztaltassék el. D. in Kalio, die et termino prenotato, a. d. 1348.

E.: DI. 51 505. (Kállay cs. It. 1300. 899.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, mandorla alakú zárópecsét töredéke, hártyaszalagja. K.:R.: Kállay I. 215. (941. szám); Bónis-Balogh 118. (1064. szám).

306. 1348. máj. 24. Buda

Miklós nádor, a kunok bírája hírül adja: [1347.] okt. 13-án (in quind. fe. B. Michaelis arch, iám preteritis) ítélőszéke e. megjelenve Zarrazberuk ~ Zarrazberk-i László fia János nevében a Szt. István első vértanú-konv. megbízólevelével István fia János Chahul-i Nagy (Magnus) János mr. ellenében bemutatta ugyanezen konv. nádornak szóló válaszlevelét. E szerint azon a generalis congregatio-n, amelyet a nádor [1347.] július 16-án (II. f. prox. p. fe. B. Margarete virg. et mart.) Gelyenus falu mellett tartott Zathmar és Vgacha m.-k nemessége számára, Zarrazbemk-i László fia János előadta, hogy Chahul ~ Chahal-i Nagy (Magnus) János mr. az ő Zarrazberuk-i birtokrészét elfoglalva tartja, aminek tudni akarja az okát. Erre János mr. az említett Zarrazberuk birtokot Tamás volt erdélyi vajda adománya révén magáénak mondta. A nádor a birtokrészt László fia Jánosnak ítélte, és írásban felszólította a Szt. István első vértanú-egyház konv.-jét, hogy a nádori ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akik szánjanak ki Zarrazberuk birtokra, az említett részt vegyék vissza, végezzenek hj.-t, majd iktassák László fia Jánosnak. Az esetleges ellentmondókat a nádori ember idézze a nádor jelenléte elé, aki minderről okt. 13-ra írásos jelentést kért. A konv. jelentette, hogy Mykola-i Mihály fia László nádori ember társaságában familiaris-át, Nogh (diet.) Mihályt küldte ki, akik visszatérve egybehangzóan elmondták, hogy szept. 8-án (sabb., se. in fe. Nat. virg. glor. tunc prox. preterito) kiszálltak Zarrazberk birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben a birtok Dé-i felének Ny felőli negyedét, Tamás fia Pál fundus-a körül 3 curia-val és a hozzájuk tartozó külső (extraneus)

175