Anjou-kori Oklevéltár. XXXII. 1348. (Budapest-Szeged, 2015)
Documenta
és tartozékaival - szántóföldekkel, erdőkkel, vizekkel, rétekkel, kaszálókkal, mezőkkel, berkekkel, szőlőkkel, malomhelyekkel, halfogóhelyekkel, házakkal, épületekkel, sessio helyekkel, az ott lévő Szt. Erzsébet-egyház patronatus-i jogával - az erdélyi Szt. Mihály-egyháznak, pontosabban az erdélyi püspökségnek és általa András püspöknek adományozzák örök birtoklásra, szavatosság vállalásával rokonaikkal - kiváltképpen leánytestvéreikkel - szemben. Ennek fejében Abraam ura, a püspök nevében egyháza Beruey falujában 4 telekhelyet ad a nevezetteknek - Illésnek és fiainak egyet, Miklós fia Jakabnak is egyet, Gergely fiainak: Miklósnak és Jakabnak pedig 2-t közösen - a hozzájuk tartozó haszonvételekkel az ott élő egyházi jobbágyok szokásának megfelelően, szolgálattól, terragium-tól és collecta-tól mentesen, örök birtoklásra úgy, hogy csak az ott lévő épületeket kell megvásárolniuk. Ezen fölül a püspök 70 budai M. ezüstöt ad a nemesek megélhetésére. Amennyiben a nevezettek utód nélkül hunynának el, a sessio helyek visszaszállnak az erdélyi egyházra. Ha a püspök a nemeseket nem tartaná meg az említett telekhelyek birtokában, az említett 70 M.-n felül a Gald-i birtokrészt is tartozik visszaadni nekik. Ha a nemesek vonnák vissza ajándékukat, csak az említett 70 M.-t kétszeres összegben való megfizetése esetén kaphatják vissza birtokrészüket. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a kápt. függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. f. II. prox. p. domin. Ramis palmarum, a. d. 1348., Fülöp mr. lévén a prépost, László mr. az olvasó-, László mr. az éneklő-, Gergely mr. az őrkanonok. Á.: Váradi kápt., 1352. máj. 8. Ba. 1. 147. Gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi kápt. Oklevelek. Beke 1.76. (Df. 277 322.) K.: ZW. n. 53-55. (632. szám). R.: Erdélyi Okm. III. 178-179. (452. szám). Ford.: Doc. Trans. IV. 422-424. (611. szám) (román nyelvű). 183.1348. ápr. 14. [Nagy-]Sáros János mr. alispán és a 4 Sarus-i szb. színe e. megjelenve egyik részről Kyscaprancha-i Barnabás fia János fia Miklós, másik részről Zadeley-i Márk fia Dénes előadják, hogy noha Miklós Wuzlo birtokát a c., az alispán és a 4 szb. korábbi oklevele (1. 180. szám) révén 22 M.-ért elzálogosította Merse fia Benedek fia Miklós fia Benedeknek, mivel azonban a birtok a Dénessel való osztozáskor utóbbinak jutott, ezért most Miklós a birtokot összes haszonvételeivel együtt Dénesnek hagyja megváltásra. A szintén megjelent Miklós fia Benedek Wuzlo birtok Ke-i felét - ahol a birtokon keresztül folyó kis patak a Cprancha [!] folyóba ömlik, és egy mezős helyhez jut - malomhellyel együtt viszaadja Dénesnek oly feltétellel, hogy az júl. 1-jén (in oct. B. Johannis Bapt. prox, affutura) az oklevéladók színe e. 8 M. garas 120
