Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

kiszálló említett Vörös (Rufus) Beke [!] [5: Péter] királyi ember társaságában kórusának presbiter-ét, Egyedet, a Miklós testvér részéről megjelenő Geruasius fia Pál királyi emberrel pedig Német (Teuthonicus) István mr. kanonokot küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1346.] ápr. 7-én kiszálltak Kayar birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben a felek bemutatták okleveleiket, majd vizsgálatot végeztek és megtudták az igazságot. E szerint a Beel-i Szt. Mór hitvalló-monostor apátja és konv.-je mindig is birtokolták Hangonkayar birtokot, itt is laktak. A néhai Kayar-i Mortunus fia Bertalan fia István hadakozó nemes (nobilis exercitualis) volt, akinek Zelkayar birtokon birtokrésze volt. Ennek sessio-ja és szőleje még látható, de a békétlen idő (tempus impacatum) alatt mind az apát jobbágyai, mind Bertalan fia István elhagyták földjeiket, és átköltöztek az említett faluban levő egyházhoz, amely körül az említett István műveltet földet, de hogy a sajátját, v. másét, azt nem lehetett kideríteni. A sessio-kat, amelyeken most az apát jobbágyai tartózkodnak, Péter mindig is Istvánhoz tartozóknak mondta, kertekkel, curia-kkal, házakkal, a mellettük levő szántóföldekkel és más, mezsgye által (erbatim) osztott földekkel együtt 3 ekealjnyira becsülték. István sessio-ját, amelyet Lőrinc fia Péter birtokol, nem becsülték föl, mivel ő a felperes az apát ellenében. Amikor Bertalan fia István szántóföldjeit, legelőit és mezsgye által határolt földjeit becslés után határjelekkel el akarták választani, és a feleknek akarták iktatni, Koluswy (dict.) Lachk mr., a veszprémi püspökség jelenlegi procurator-ának offícialis-a, János a távollevő püspök visszajöveteléig ura nevében a hj.-t nem, de a becslést és a határjelek felállítását tiltotta a püspök távolléte és a szemmel jól látható mezsgyék miatt. Minthogy Lőrinc fia Péter az említett Bertalan fia Istvánt és őseit Nagy (Magnus) Kayar nb. valódi nemeseknek, Miklós testvér viszont a Beel-i egyház hadakozó nemeseinek mondta, az országbíró a jelen oklevél révén felkéri a budai kápt.-t, hogy a Lőrinc fia Péter részéről kiszálló lyaba-i Vörös (Rufus) Beke v. Lulya-i Anduch v. Chayagh-i Pál fia László v. Kopul-i Pethew fia István, valamint a Miklós testvér Beel-i apát részéről megjelenő Jutas-i Bakow v. ugyanoda valósi Geruasius fia Pál v. Scentyuan-i András királyi emberek társaságában márc. 7-én (in die medii Quadr. nunc prox. venturo, scil. f. IV.) küldje ki tanúságtételre hites embereit Kayar birtokra, akiknek jelenlétében a királyi emberek tudják meg a szomszédoktól, és kiváltképpen Veszprém m. nemeseitől az igazságot arról, hogy Kayar-i néhai Bertalan fia István és ősei a Nagy Kayar nb. valódi nemesek voltak-e, és a Kayar-i birtokrészt nemesként birtokolták-e, v. pedig nevezett a Beel-i egyház hadakozó nemese-e, és a birtokrészt hadakozás feltételével birtokolta-e. Minderről a kápt. oklevelében máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. prox. affuturas) tegyen jelentést a királynak. D. Bude, 12. die termini supradicti, a. d. 1347. E.: BFL. 384. Konv.-i lt. Capsarium 49. R. (Df. 207 190.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, benne Taruay névalak.