Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

választott veszprémi püspök, királynéi udvari kancellár, a kánonjog licenciatus-a, kápolnaispán, királyi titkos kancellár, János prépost, Sebestyén éneklő-, István őrkanonok jelenlétében. E.: Dl. 3934. (NRA. 1711. 9.) Kissé vízfoltos. A hártyáról a vörös-zöld zsinóron függött pecsét elveszett. K.: AO. V. 155-158. (70. szám) (kihagyásokkal). 1109. 1347. nov. 30. A tihanyi monostor konv.-jének színe e. megjelenve veszprémi (de Wesprimio) Márk fia Beke előadja, hogy a Veszprémben a Kamakuta kút körül levő beltelek (sessio seu fundus curie) felét - amelynek másik féle a veszprémi egyház kápt.-jáé - a rajta levő házakkal, építményekkel és a Wodas (dict.) hegyen levő 2 hold vásárolt földdel együtt eladja a veszprémi kápt.-nak 15 pensa széles bécsi dénárért örök birtoklásra. D. in fe. B. Andree ap., a. d. 1347. E.: Dl. 3957. (Eccl. 19. 13.) Kissé vízfoltos. A hártyán kerek hátlapi pecsét nyoma. K.: AO. V. 158-159. (71. szám) (kihagyásokkal). R.: Veszp. Reg. 165. (406. szám). 1110. 1347. nov. 30. A zágrábi egyház kápt.-jának színe e. megjelenve egyik részről a Dubica districtus-i Greda-i Pozobech fia Kozma, másik részről Vodycha-i Jakow fia István, előbbi elmondja, hogy Chala nevű leányát férjhez adja az említett Istvánhoz. Zwynnycza birtok őt illető harmadrészét összes haszonvételeivel és tartozékaival Istvánnak adja Chala leányával együtt annak leánynegyede címén, fiai egyetértésével, örök birtoklásra, amennyiben születnek utódaik. Ha István utódok nélkül hunyna el, a birtok visszaszáll rá és örököseire. Az adományhoz beleegyezésüket adták Kozmának a kápt. színe e. ugyanekkor megjelent frater-ei, Morthonos fiai: Iwan, András és Pál. Ennek megerősítésére a kápt. pecsétjével ellátott oklevelet ad ki. D. in fe. B. Andree ap., a. d. 1347. A.: Bodó Gáspár királynéi ajtónállómr., 1486. szept. 8. Dl. 38 489. (Frangepán cs. lt. 79.) K.: Alsószlavónia 34-35. (26. szám); Smic. XI. 430. (324. szám) (K. alapján). 1111. (1347.) dec. 1. Avignon [VI.] Kelemen pápa felszólítja Riparia-i Jánost, a jeruzsálemi Szt. János ispotályos-rend Romana-i és Pisana-i rendházainak perjelét, az Anconitania-i őrgrófság rector-át és más itáliai tisztségviselőket, hogy szicíliai királyság elfoglalására készülő [I.] Lajos királynak (V) semmiféle módon ne legyen segítségére, sőt neki álljon ellen, továbbá Bertrandus bíboros, Szt. Márk címzetes presbiter-e,