Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

36. 1347. jan. 18. A garamszentbenedeki monostor konv.-je (S. Benedictus [de] iuxta fluvium Goron) hírül adja: saját korábbi memoriális oklevelének megfelelően Malas-i Beud fia Tamás nemes közreműködése révén (mediante) színe e. megjelenve egyik részről Kyussarlou-i Pál fia István, másik részről Miklós fia János és Kyurth-i András a maguk, és a konv. megbízólevelével az említett Miklós fiai: András, László és Farkas nevében elmondják, hogy a közöttük zajló perekben fogott bírák közreműködése révén úgy egyeztek meg, hogy döntőbíráskodásnak vetik alá magukat. E szerint [1346.] dec. 7-én (in oct. B. Andree ap. prox. preteritis) a felek a garamszentbenedeki konv. tanúságtétele mellett odavezetnek 4-4 nemes fogott bírót Wezekyn birtokhoz, akiknek ítéletét a konv. korábbi oklevelében meghatározott büntetés terhe mellett mindkét fél köteles elfogadni. A határnapon a nemes fogott bírák András testvér, a konv. tanúságtevője jelenlétében megjelentek Wezekyn birtokon, de Miklós fia János súlyos betegsége miatt döntőbíráskodásra nem kerülhetett sor. Erre a döntőbíráskodást Pál fia István a fogott bírák kérésre [1347.] jan. 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d. immediate subsequentes) halasztotta azzal, hogy ekkor a fogott bírák a Wezekyn faluban levő Keresztelő Szt. János-egyháznál tartsák meg a döntőbíráskodást, amit ekkor már nem lehet elhalasztani. Mindezt a döntőbíráskodásról visszatérő András testvér, a konv. embere mondta el. Jan. 13-án Kyussarlou-i Pál fia István megjelent a konv. színe e. kérve annak tanúságtevőjét, mire a konv. kiküldte Miklós testvér papot, aki visszatérve elmondta, hogy jan. 13-án és az azt követő napokon a fogott bírák döntőbíráskodást végeztek a felek között az említett helyen, de Kyurth-i András, Miklós fiai: András, László és Farkas procurator-a Miklós idősebb fia, János társaságában az ítéletet nem fogadta el, míg Pál fia István a maga részéről mindent kész volt elfogadni. D. f. V. prox. p. prenotatas oct. fe. Epiph. d., a. eiusdem d. 1347. E.: Dl. 41 030. (Múz. Ta. Vétel 1875.) Szakadozott és vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló. A papíron természetes színű, kerek zárópecsét apró töredéke. K.: AO. V. 1-2. (1. szám) (kihagyásokkal). 37. 1347. jan. 18. A váci egyház kápt.-jának színe e. megjelenve [Ethuruh fiai]: Tamás, János és Ethuruh kéri, hogy a kápt. írja át István fia János Neugrad m.-i alispán és a 4 szb. [1346. évi] zárt oklevelét. A kápt. az oklevelet pecsétjével ellátott oklevélben átírja, és annak visszahozatala esetén privilégium kiadását ígéri. D. f. V. prox. p. oct. fe. Epiph. d., a. eiusdem 1347.