Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

által történő visszavitele esetén privilégium kiadását ígéri. D. Bude, domin. die prox. p. fe. B. Mathei ap. etev., a. d. 1347. E.: Dl. 87 219. (Esterházy cs. hercegi lt. 32. G. 499.) Az oklevél alsó és felső szélén más egykon'i kéz írásával Stephano woyuode et regine feljegyzés. Hátoldalán más egykorú kéz írásával Stephani woyuode registrum transmittendo et portando a domino rege citm conscientia reginali ad nostram requisitionem feljegyzés, más középkori kéz írásával tárgymegjelölés, benne Teteus, Vezzeus névalakok. A hártyán természetes színű, kerek hátlapi pecsét apró töredéke. A.: 1. a 952. számú oklevélben. 2. I. Lajos király, 1364. ápr. 16. Dl. 77 320. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 440.) Tá.: 1. Gilétfi Miklós nádor, 1350. ápr. 29. Dl. 87 248. (Esterházy cs. hercegi lt. 32. M. 576.) 2. Kont Miklós nádor, 1364. jan. 24. Di. 87 385. (Esterházy cs. hercegi lt. 32. G. 504.) K.:R.: Bakács, Pest megye 182. (614. szám) (Á. 1. alapján) (szept. 30-i keltezéssel). 893. 1347. szept. 23. Buda Pál c., [I.] Lajos király (H) országbírójának színe e. megjelenve egyik részről Nogsemyen ~ Nogsemyan-i Mihály fia István fiai: János és István mr.-ek, másik részről e Mihály fia László fia Wbul maga és frater-ei, Péter, Miklós deák (litteratus) és Mihály nevében megbízólevél nélkül előadják, hogy a Nogsemyan birtokban levő, Bery-i János fia Tamástól Beltuk birtokukért cserében kapott részek fölosztására vonatkozóan megegyezésre jutottak. E szerint az ott levő kőkemencétől (caminus mureus) kezdve Péter fia Miklós jobbágyuk házáig akkora rész jutott István fiainak: János és István mr.-eknek, amekkora az ettől Ke felé eső részből László fiainak: Péternek, Wbul-nak, Miklós deáknak és Mihálynak. Ugyanezen Nogsemyen-i Mihály fia néhai Miklós, férfi utód nélkül elhunyt ember patruelis fraternitas-i jogon őket illető mo.-i birtokain és birtokrészein nov. 4-én (die domin. prox. p. fe. OO. SS. nunc venturum) és más alkalmas napokon a birtokokra kiszállva Apogh-i István v. frater-e, János v. Syneu-i Domokos v. Mogy-i István királyi ember jelenlétében, a váradi egyház kápt.-jának tanúságtétele mellett - akinek kiküldését az országbíró a jelen oklevéllel kéri - 2 részre osztják. A megosztott részek egyikét István fiainak: János és István mr.-eknek, a másikat László fiainak iktatják örök birtoklásra úgy, hogy egyik birtokot István fiai, a másikat László fiai osszák föl, s végül sorsolással döntsék el, kinek mely birtokok jutnak. Az egyezséget megszegő fél perkezdet e. 20 M.-t fizessen az azt megtartó felnek a bíró része nélkül. Mindezeket a felek önként vállalták. D. Bude, die domin. prox. p. fe. B. Mathei ap. et ev., a. d. 1347. E.: 1. Dl. 51 448. (Kállay cs. lt. 1300. 812.) Kissé vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tartalmi összefoglaló. A hártyán természetes színű, pajzs alakú hátlapi pecsét apró töredéke.