Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

m.-jének összes előkelő és kisnemese (viri nobiles maiores et minores de septem comitatibus terre Transsilvanie) tartott congregatio-t. Akus megkérdezte az említett 7 m. szb.-it, esküdtjeit, tekintélyes (seniores) nemeseit, továbbá minden más nemesét a fentiek igazságtartalmáról. Nevezettek úgy válaszoltak, hogy Dewecher-i András fia Miklóst gonosztettei miatt Miklós volt erdélyi vajda idejében, továbbá István vajda által tartott 3 congregatio generalis-on fej- és jószágvesztésre ítélték. így Dewecher birtok összes haszonvételeivel és tartozékaival jogszerűen István vajdára szállt, aki azt törvényesen foglalta el. Ezt követően az említett Miklós rokona (consanguineus), Abel fia Lőrinc - aki Miklóssal korábban birtokban és javakban megosztozott - önként elmondta, hogy ő Miklóst gyakran tiltotta a gonosztettektől, de Miklós nem hallgatott rá, ezért joggal vesztette el Dewecher birtokot, így Lőrinc nem kíván István vajdának ellene mondani. Mindezeket a vajdai és kápt. ember is megerősítette. Erről a kápt. István vajda kérésére fűggőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. f. IV. prox. an. fe. Nat. S. Johannis Bapt., a. d. 1347., Domokos lévén a prépost, Mihály az éneklő-, Loránd az őrkanonok, Miklós Clus-i főesp. a dékán. E.: Dl. 3912. (Erd. Fisc. 4. 257. A.) Kissé vízfoltos. A hártyán zöld zsinóron természetes színű, mandorla alakú kopott függőpecsét. Emi.: a 929. számú oklevélben. K.: F. IX. 1. 524—528. (289. szám) (Cornides alapján). Ford.: Doc. Trans. IV. 367-369. (539. szám) (F. alapján) (román nyelvű). 567. 1347. jún. 20. Buda Pál c., [I.] Lajos király országbírójának színe e. megjelenve egyik részről Ders fia Miklós mr., másik részről Suklos-i Péter fia Miklós, Miklós mr. gener-e, utóbbi előadja, hogy Miklós mr. rokoni szeretetből Suklos-i Péter fia Miklós összes, neki elzálogosított birtokrészeit összes haszonvételeikkel együtt visszaadja Miklósnak és feleségének, Anych-nak - aki Miklós mr. leánya, és akit Péter fia Miklós a római jog szerint (observata lege Romana) feleségül vett - örök birtoklásra. Ha a nevezettek utód nélkül hunynának el, akkor az említett birtokrészek Miklós mr.-re és utódaira szállnak vissza. D. Bude, f. IV. prox. an. fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1347. E.: Dl. 69 968. (Sibrik cs. lt. 15.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán más középkori kéz írásával tárgymegjelölés, benne Soklos névalak. A hártyán természetes színű, pajzs alakú hátlapi pecsét apró töredéke. Tá.: Szécsényi Tamás országbíró, 1351. jún. 12. > Gilétfi Miklós nádor, 1351. jún. 15. Dl. 69 970. (Sibrik cs. lt. 17.) K.: -. (Tá. szerint E.-je nyílt oklevél volt.)