Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

esztergomi érsekkel, örökös esztergomi c.-szel, Jakab zágrábi, Gergely csanádi püspökökkel, Miklóssal, egész Sclavonia és Ho. bánjával, Tamás volt erdélyi vajdával, Miklóssal, egész Sclavonia és Ho. volt bánjával, Lőrinc vasvári és soproni c.-szel, Treutul (dict.) Miklós pozsonyi c.-szel, Miklóssal, Miklós nádor (H), és Vgal-i Pállal, az országbíró ítélőmr.-eivel (prothonotarii) úgy dönt, hogy János fia Pétert Dyrus birtok felére vonatkozó jogtalan kereset benyújtása miatt a birtokfél becsértékében marasztalja el. A birtokfelet Erzsébet úrasszonynak ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül, Péterre pedig örök hallgatást parancsol. Ennek megerősítésére autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. Bude, 12. die oct. fe. B. Georgii mart. predictarum, a. d. 1347. E.:K.: Zala I. 456-461. (289. szám) (máj. 22-i kelettel). (Az említett okleveleket 1. uo.) (K. szerint E.-je a Batthyány cs. hercegi ágának körmendi It.-ban volt, vörös-zöld selymen függő ép pecséttel.) 415. 1347. máj. 12. [Nagy-JKálló Lőrinc mr. Katha-i nemes, Berzethe-i (dict.) Miklós mr. Zaboch-i c. alispánja és a m. 4 szb.-ja hírül adják: Kallow-i István fia István mr. az alispán embere, Lengel (dict.) János mr. társaságában máj. 12-re (sabb. prox. p. fe. Asc. d.) az alispán jelenléte elé idéztette Damanhyda-i Miklós fia Andrást, hogy az állítsa elő Thowth (dict.) Pétert. A határnapon István mr. személyesen megjelent, András és jobbágya nevében pedig ügyvivők (assumptores termini) jelentek meg, akik vállalták, hogy nevezettek máj. 26-án (quind. datarum presentium) az alispán színe e. fognak feleletet adni. D. Kallow, die et termino prenotato, a. eiusdem 1347. E.: Dl. 51 417. (Kállay cs. lt. App. 1300. 12.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló. A papíron 3 természetes színű, kerek zárópecsét apró töredéke. Emi.: a 476. számú oklevélben. K.:R.: Kállay I. 202. (879. szám); Doc. Trans. IV. 358. (525. szám) (Kállay alapján) (román nyelvű); Piti F., Szabolcs m. 107-108. (411. szám) (E. és Kállay alapján). 416. (1347. máj. 13. v. e.) Teuteus királyi ajtónállómr., pilis c. és visegrádi várnagy oklevélben kötelezi magát, hogy a dömösi prépost és kápt. neki bérbeadandó Mazala birtokát a prépost és a kápt. kérésre bármikor köteles károkozás nélkül visszaadni. Emi.: a 420. számú oklevélben. K.: Z. II. 251.(173. szám).