Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

végső tárgyalása királyi parancsból a Horváto. elleni királyi had [1346.] jan. 20-ra kihirdetett oszlásának 15. napjára, febr. 3-ra (ad quind. residencie sui regalis exercitus versus Croaciam habiti ad quind. Epiph. d. proclamate) lett halasztva, mikor is a felek a nádor, Péter szerémi püspök, Thatamer fehérvári prépost, a királyi aula alkancellárja, István erdélyi vajda, Zonuk-i comes, Lőrinc királyi tárnokmester, Pál királynéi tárnokmester, Pál comes országbíró, Miklós mester pozsonyi comes, János mester Turucz-i comes, János mester Gvvmur-i comes, Bereck fia: János mester Zathmar-i comes, László mester egykori székelyispán, Cyko mester Kerezzegh-i és Tapolchan-i várnagy, Peryn-i Miklós mester, Posoga-i Gergely fia: Miklós mester, Orrus (diet.) Pethew mester, s az ország számos más, a nádorral bíráskodó nemese elé járulva újra bemutatták mondott okleveleiket, s ezek alapján döntést és igazságot kértek maguknak a jog szerint. Az okleveleket megtekintve a nádor többszöri kérdésére Dávid azt mondta, hogy nem tud bemutatni olyan királyi kegylevelet, amivel az elődei és szülei hűtlenségét az uralkodó megbocsátotta volna és őket v. magát Dávidot a hívei közé visszafogadta volna. Ezért a nádor a bárók és nemesek tanácsával - figyelembe véve, hogy a hűtlenek fiai és örökösei az atyai becstelenség terhe alatt, csupán megkímélt életükkel kell atyáik büntetését elviseljék, és az atyai jogokba, tulajdonokba és örökségekbe (amiket természetes uruk elleni kihágásaik miatt vesztettek el, és amiket már eladományozott a király, aki a hűtlenek kihágásait megbüntette és jogaiktól s birtokaiktól őket megfosztotta) nem mehetnek be, és ezekből nekik semmiféle jog leszármazás címén nem járhat — Gyungyus, Bene, Halaz, Sadan és Aruk birtokokat (amikben Sámuel fia: Dávid, a hűtlenek örököse és leszármazottja magának jogot remélt, amit elődei hűtlensége miatt már elvesztett a jog rendje szerint, nem kapva királyi kegyet, és amik apja: Sámuel és annak frater-e: Dávid hűtlensége miatt a király kezére háramlottak, aki azt érdemeiért Tamás vajdának adományozta) nádorsága hatásköréből Tamás vajdának és örököseinek ítéli minden haszonvétellel és tartozékkal a királyi örökadománynak megfelelően, más joga sérelme nélkül, mostantól ezekben semmiféle jogot v. tulajdont nem hagyva Dávidnak v. leszármazottainak, így rájuk örök hallgatást kiróva. És nehogy e birtokokba és birtokrészekbe bármikor is be merészeljenek menni, erről függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. Bude, 20. die quind. residencie regalis exercitus, a. d. 1346.

E.: 1. DI. 2013. (NRA. 695. 4.) Hátlapján középkori kezektől tárgymegjelölés (Gyungus névalakkal). Kerek függőpecsét és sárga fonata.

2. Uo. Hátlapján középkori és újkori kéztől tárgymegjelölések. Függőpecsétre utaló bevágás. Eltérő névalakjai: Heueswywar, Nogwth, Weresmorth, Tatamer, Crouacia, Turuch, Gumur, Cykou, Pasaga, Peteu.

Megj.: III. András király oklevelét I. Reg. Arp. 4252. szám.

98