Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
és Péter a Mihal és Tapula nevű falvakat, valamint a Laborch folyón túl levő falut a hozzá tartozó erdőkkel a feleségének adta annak hitbéréért, ha pedig a felesége hal meg korábban, e falvak annak v. azoknak jutnak, aki(k)nek végrendeletében a nő hagyja. Mindezen privilegiális oklevelekre a Nagmyhal-i nemesek azt felelték, hogy miként korábban elmondták, e birtokokról kiadott okleveleik a mondott okokból elvesztek, de a Péter mester által bemutatott privilegiális oklevelek az övéké és elődeiké voltak, az ő jogaik érdekében szólnak, és szeretnék megtudni, Péter mester hol szerezte meg ezeket a privilégiumokat, mivel a többi oklevelük is ott kell legyen, ahol e privilégiumokat Péter megtalálta, és ha ezek szintén Péter mester kezébe kerültek, adja vissza nekik. Majd bemutatták [IV.] Béla király (H) 1249-ben kiadott (a fehérvári káptalan Péter mester által bemutatott 1249. évi privilégiumának szövegét változtatás nélkül tartalmazó) privilegiális, kettőspecsétes oklevelét (/. Reg. Arp. 913. szám), miszerint a király Zobuslaus fia: Péter és felesége: Ágnes fehérvári káptalan privilégiumában tett rendelkezését Péter kérésére királyi kegyből (benignitas) érvényesnek elfogadva az ország szokásának megfelelően átírta és megerősítette, nehogy ez ellen bármikor is patvarkodás születhessen. A Nagmyhal-i nemesek ezután bemutatták [IV.] Béla király szintén 1249. évi kettőspecsétes privilégiumát (/. Reg. Arp. 911. szám), ami tartalmazta a fehérvári káptalan privilégiumát, miszerint az uralkodó megengedte Zobuslo fia: Péter nemes feleségének, hogy pénzt és egyebeket (amiket a férjétől hitbérként bírhat) hagyhasson nepos-aira, Jacou comes fiaira, és amikor Jakou comes az esztergomi v. a fehérvári v. az egri v. a budai káptalan oklevelét erről elviszi neki, azt királyi privilégiumában megerősíti az ország szokása szerint; e nemes asszony tehát a fehérvári káptalan előtt férje jelenlétében Myhal és Tapula falvakat, valamint a Laborch folyón túli falvat a hozzá tartozó erdőkkel Zaluska-n belül, amiket a hitbéreként és jegy ajándékaként ezen férje neki iktatott, leányainak: Katalinnak (Jakou comes feleségének) és Petronellának (Fülöp comes feleségének) adta, úgy, hogy mind Katalin fiai, mind Petronella fiai és leányai e falvakból és hasznaikból azonos részt élvezzenek, s ha Petronella fiú- v. leányörökös nélkül hunyna el, élete végéig Katalinnal e birtokokban azonos része legyen, de sem lelke üdvéért, sem valamely rokonának nem adhat ezekből, hanem a része teljesen csakis Jacou fiaira, azok halála után pedig Jacou comes leányaira maradjon, és ezt Péter comes egy rokona sem vonhatja vissza; ezen falvakat Péter comes birtokolja teljes joggal, míg él, majd halálával feleségére: Ágnesre maradjanak, aki ezek hasznait teljesen szedje be, és ha ő is meghal, nevezett leányainak jussanak a mondott rendben és módon; ezenfelül Ágnes megvallotta, hogy a hitbére és jegyajándéka ügyében férje: Péter neki teljes elégtételt adott e 3 falu adományozásával, ezért őt felmentette minden követelés alól, amiket a hitbére v. jegyajándéka miatt az ő frater-ei v. más rokonai indíthatnának; mindezen rendelkezést Béla király érvényesnek elfogadva az ország szokása szerint megerősítette, nehogy ez 498
