Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen A. 2268. szám. (ASV. Reg. Vat. Vol. 139. föl. 186v. nr. 808. alapján.)

37.1346. jan. 16. Hrascsina

Szentgróti (S. Gerardus) Fülöp fia: Miklós mester Hraschina-i comes, Greben-i várnagy és Mixe fia: István comes terrestris előtt Mixe fia: Churen és Karaztyan fia: Péter, ezen vár nemes jobbágyai kérték, hogy örökjogú földrészeiket a vásár határaitól (a metis fori) különítsék el és azt oklevelükkel erősítsék meg. Ok ezért kiküldték fogott bírónak Barnabás fia: Bertalant. Woyko fia: Churco-t, Bogdazlaius fia: Istvánt és László fia: Tamást, akik jelenlétében a polgárok részéről Jónás fia: Tamás és Mykou kiadták Churen-nek és Péternek a jogos határokat. Az egyik rész határai: kereszttel jelölt haraztfa fa egy régi útnál; ue. út dél felé a vásár határai mellett; másik út; ue. út kelet felé; híd. A másik rész határai: Breztnicha patak révénél kereszttel jelölt és földhatárjellel körülvett égerfa egy nagy útnál; ezen út egy hegyhez dél felé; kereszttel jelölt haraztfa fa; ue. régi út; másik út dél felé; kereszttel jelölt és földhatárjellel körülvett körtefa. Churen és Péter részei kelet felé fekszenek, a vásár földje (terra fori) pedig nyugat felé. Erről függőpecsétjeikkel megerősített oklevelet adnak ki. D. in Hraschina, f. II. an. Antonii, a. d. 1346.

E.: AHA. Diplomata latina 4. 31. (Df. 230 402.) Két függöpecsét és fonataik. K.: Smic. XI. 268-269. (E. alapján); .1. Stipisic-M. Samsalovic, Historijski Zbornik, 1959. 306. (Orsics cs. elenchus-a alapján D. IV. 31. alapján, jún. 12-i dátummal.)

Megj.: A forrás nem nevezi meg, melyik település vásáráról és polgárairól van szó, a határjárásban szereplő patak azonban arra utal. hogy a grebeni uradalomhoz tartozó, Varasd megyei Breznicáról.

38.1346. jan. 17.

[I.] Lajos király (H. Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal., montis S. Angeli d.) Merth comes, Pehul (diet.) István comes és Bophker fia: János comes, Suprun királyi város esküdt polgárai (a maguk és a Suprun-i polgárok és hospesek nevében előadott) kérésére és hű szolgálataiért átírja apja, [L] Károly király (H) középső, Havasalföldön (partes Transalpine) elveszett pecsétjével ellátott, ép és gyanútól mentes privilégiumát (1327. jan. 21.; /. An- jou-oklt. XI. 34. szám), ami megerősítette Károly király első pecsétjével ellátott privilégiumát e polgárok kiváltságairól (1317. nov. 12.; /. Anjou-oklt. IV. 633. szám), és anyja: Erzsébet királyné (H), valamint a főpapok és bárók tanácsával örökre megerősíti függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelében. Kelt Tatamer mester fehérvári prépost, a királyi aula alkancellárja keze által,

38