Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
levő telket (fundus curie) a comes tudtával a ferences rendi apácák kolostorának építésére a királyné megvásárolta minden kőépülettel, ti. cellarium-okkal és más haszonvételekkel, de megfontolva Vgal-i Iwanka comes fia: Pál mester hü szolgálatait, a telket Pálnak, frater-ének: Miklósnak, valamint fiaiknak, leányaiknak és mindkét nemű örököseiknek adományozta. Ezért utasítja Miklós comes-t, hogy a telket Thuteus királyi ajtónállómester (v. távollétében általa oda küldött embere) jelenlétében Pálnak, Miklósnak és általuk mindkét nemű sarjaiknak Buda város (civitas nostra) szokása (mos) szerint iktassa, a telek eladásáról pedig adassa ki Pál mesternek Buda város bírója, esküdtjei és közössége oklevelét. D. in Wyssegrad, sab. p. Bartholomei, a. d. 1346. A.: a 609. számú oklevélben. R.: Végh, Buda II. 35. szám. 602.1346. aug. 26. 1346., die XXVI. Aug. A velencei tanács határozatai. Mivel Bossina bánja mindig teljes kedvezéssel és szeretettel volt Velence felé, ezért írják meg neki, hogy (miként tudja) a magyar király követei voltak Velencében, de velük nem tudtak megegyezni, ezért kérésükre Velence elküldi követeit a magyar királyhoz. Kérik a bánt, hogy mint barátjuk támogassa ügyeiket, amit Velence neki bármikor szívesen viszonoz. írjanak Peregrinus testvérnek is. K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 187; Ljubic II. 377. (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 52.) R.: Acta Bosnae 27. 603.1346. aug. 26. 1346., die XXVI. Aug. A velencei tanács határozatai. A magyar királyhoz 3 követ induljon olyan fizetéssel és kísérettel, ahogy az osztrák herceghez küldött követek is mentek. A követek a megválasztásuk után 3 napon belül adjanak választ, de a megbízatástól csak 100 font büntetéssel állhatnak el. Megválasztásuk aug. 27-én (die crastina) legyen (nem támogatott javaslat szerint a záraiaknak szóló kihirdetés miatt a követek választását halasszák el aug. 29-re; ad diem martis). K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 187-188; Ljubic II. 377. (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 52.) 353
