Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

563. [1346.] aug. 5. Avignon

[VI. Kelemen pápa] Róbert tarantói princeps-nek: eljutottak hozzá hírek a Nápolyi Királyság felbolydult helyzetéről, ezért írt Johanna királynőnek (Si), hogy országában a gonosztevőket, rablókat büntesse meg, a békét állítsa helyre. De értesült a pápai kúriába küldött levelekből is, hogy a királyság rossz és veszélyes állapotban van, és Róbert - akit Johanna az ország főkapitányává tett - elbocsátotta a régi, kipróbált embereket, és a méltóságokba ifjú, tapasztalatlan embereket helyezett. Mivel ez Johanna, Róbert és az ország helyzetének nem hasznos, kéri, hogy a hivatalokba tapasztalt embereket tegyen, és ne egy személy, hanem sokak tanácsát fogadja el, hogy az ország megtisztuljon a gonosztevőktől, rablóktól, és a béke helyreálljon. Miként Johannának, most Róbertnek is megírja, hogy saját érdekükben házasságukhoz az engedély és a felmentést megadását elhalasztotta. A pápának sok munkája van abban, hogy visszatartsa [I.] Lajos királyt a Nápolyi Királyság megtámadásától, eddig több nunciust és levelet küldött hozzá az ügyben, és ezért jobbnak látta a halasztást, mivel ezzel Lajos, fivére és anyjuk részére kedvezni tud. A házasságot siettetni Róbert és az ország nagy veszélyére lenne, figyelembe véve azokat a leveleket, amiket Lajos, fivére és anyjuk a pápának küldtek, s amik másolatait Johanna pápai kúriában levő embereinek a pápa átadatta. D. Avinione, Non. Aug., pápasága 5. évében. [1346.]

Reg.: ASV. Reg. Vat. Vol. 140. föl. 77v-78r. nr. 323. (Df. 291 852.)

R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen A. 2701. szám.

564.1346.aug.6.

János, a Pécs várbeli Szt. Jánosf-egyház] prépostja, kánonjogi licenciatus, kápolnaispán, [I.] Lajos király (H) titkos kancencellárja előtt elmondta egyrészről Miklós, a Buda városbeli (Novus mons Pestiensis) Szűz Mária-egyház plébánosa, másrészről Bereck testvér, Nyulak szigeti domonkos perjel az ottani Boldogságos Szűz-kolostor apácái nevében és ügyvédvalló levelével, hogy bár a plébánia felajánlásai (obvencio, oblacio) harmada (ami az apácáknak és egyházuknak jog szerint jár) és a plébánia cinterme melletti ház (amit a plébános egyesített és folytatott a saját kőházával) bérlete (feudális conservacio) ügyében Erzsébet királyné (H), a főpapok és bárók előtt per jött létre, de végül a főpapok, bárók és az ország nemesei tanácsával úgy egyeztek meg, hogy Miklós a plébánia felajánlásai harmadáért és e ház bérletéért minden évben 20 budai márka dénár készpénzt fizet a Nyulak szigeti Boldogságos Szűz-egyháznak és az apácáknak az óbudai (Vetus Buda) Szt. Péter-egyház káptalanja előtt, mégpedig 10 márkát okt. 6-án (oct. Mychaelis) és 10 márkát máj. l-jén (oct. Georgii), úgy, hogy ha Miklós valamelyik időpontot elmulasztja, kétszeres büntetés sújtsa, s ha a büntetést egy éven belül nem fizeti ki,

335