Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

E.: Dl. 37 478. (Olgyay cs. It.) Hátlapján újkori kéztől magyar nyelvű tárgymegjelölés, valamint kerek pecsét töredékei.

Má.: Ue. jelzet alatt, újkori.

428.1346. jún. 5.

1346., die V. Jun. A velencei tanács határozata: írják meg a Tragurium-i comes-nek, hogy az ottani Illést (Helias) küldje el Bossina bánjához, ahogy az kérte Velencétől.

K.: Ljubic II. 355. (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 45.)

429.1346. jún. 6.

Gehan fia: István mester fehérvári (castrum Albense) bíró és a 12 esküdt polgár kinyilvánítják, hogy engedélyükkel egyrészről Kuthy-i (diet.) Miklós és a fia: János, másrészről Mihály mester Wrs-i plébános frater-e: István, fehérvári polgárok fogott bírók - Mert fia: Miklós, Mihály fia: László, Mirrad-i (diet.) Péter fia: János, Balázs varga és Miklós varga, fehérvári polgárok - elrendezésével néhai Lean (diet.) Péter telkén (curia, fundus), ami Fehérváron Wgol-i Pál mester telke és Balázs varga telke között van, rokonság módján (per modum proximitatis) olyan osztályt hajtottak végre, hogy a kőpince (cellarium) helyét az utcától (piatea) kezdve kelet felé vas öllel (vina ferrea) megmérték egy kis lyukig (foramen), ami Wgol-i Pál mester telkének kőfalán van, és ez a 30,5 öl (vlna) földhosszúság Istvánnak jutott, a maradék föld pedig e lyuktól kezdve egészen a várfalig nyugat felé Kuti-i (diet.) Miklósnak és örököseinek. A telek nagyobbik kapuját és kisebbik kaput a vár felé mindkét fél használhatja. A tűzifát, szerekereket és bármi mást a felek a maguk részén tárolják, és ha Miklós a saját házában levő bort árulni (tabernare) akarná, ezt a közös nagyobbik kapujukban megteheti. Ha jelen oklevelet visszaviszik, a káptalan privilégiumban erősíti meg. D. 3. die p. Penth., a. d. 1336.

E.: SNA. Szepesi kápt. hh. lt. 12. B. 9. 10. (Df. 263 531.) Hátlapján kerek pecsét nyoma.

430.1346.jún. 6.

A váradi káptalan 1346. jún. 6-án (a. d. 1346., 3. die Penth.) kiadott nyit oklevelében átírta saját, 1321. máj. 17-én kelt nyílt oklevelét (/. Anjou-oklt. VI.

137. szám).

264