Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

lencének a felháborodásra, pedig igen türelmes a jogsértések miatt. Ha a pátriárka barátságban és békében akar élni Velencével (nem csak szavakban, hanem tettekben is), Velence erre mindig kész. De ha a szándéka más, Velence a saját helyzete megvédése érdekében gondoskodik a szükségesekről. Az egyik követ szárazföldön menjen hozzá, a másik tengeren, először a Goricia-i comes-ekhez, Albert comes frater-eihez, meghagyva: a területet őrizzék, hogy az ellenséges seregek élelmet v. egyebet ne tudjanak szerezni alattvalóiktól v. földjeikről; majd találkozzon Albert comes-szel is. A követek a pátriárkával való tanácskozás után tegyenek jelentést és várják a tanács utasításait. A tanács küldjön követet Padua urához is, hogy adjon Velence költségén 200 lovast és 100 ballistarius-t. Mivel tudomásukra jutott, hogy a pátriárka elmegy majd a magyar királyhoz, s közismert, hogy Velence ellenében szokott eljárni, utasítják a pápa kúriában levő notarius-ukat: Amadeus-t, hogy járuljon a pápa elé és adja elő, hogy Velence mindig is odaadással volt szomszéda, a pátriárka felé, és megkapva minap a pápa levelét, miszerint a pátriárkával kölcsönös segítségben és békében éljenek. Velence még inkább a pátriárka tetszésére akar lenni minden jószándékkal, remélve, hogy ő is így tesz a pápai parancsnak megfelelően, bár ez nem így látszik, sőt inkább az ellenkezője, mivel, miként a pápa tudja, Velence Zárát, a saját lázadó városát régóta ostrom alatt tartja szárazföldön és tengeren, hogy hűségére és engedelmességére visszavezesse, de az ottani polgárok hamisan tájékoztatják a magyar királyt, hogy Zárát foglalja el, mivel a város a tenger mellett fekszik, és így a magyar királynak lesznek majd hajói és más szükségesek, hogy átkeljen a Nápolyi Királyság (regnum Apulee) megszerzésére, és emiatt a király, úgy tűnik, elindul. A pátriárka ezen ügyben Velence érdekében kellene cselekedjen, azonban köztudott, hogy ő mind a magyar királynál, mind másoknál ezzel ellentétesen, vagyis Velence kárára jár el. Ráadásul azt is híresztelik, hogy a pátriárka tudtával és tanácsával Magyaro.-ról (U) és máshonnan seregek mentek át a pátriárka területén Velence istriai területe és alattvalói kárára, tehát ellentétesen a jó viszonyt sürgető pápai rendelkezéssel. Amadeus kérje a pápát, hogy mihamarabb figyelmeztesse a pátriárkát: tartózkodjon a Velence elleni cselekedetektől, mert Velence erre neki nem ad okot, hanem mindig csak az ellenkezőjére. A tanács a notarius-nak továbbítsa a pátriárkának küldendő követség szövegét, hogy tájékoztatni tudja Velence érdekében a pápát és másokat, majd tegyen jelentést és várja a tanács válaszát.

K.: Wenzel, Dipl. emi. II. 159-160. (részlet); Ljubic II. 347-350. (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 42.)

399.1346. máj. 21.

1346., die XXI. Maii. A Velence tanács határozatai. Válasszanak 5 biztost, akik a Zára elleni sereghez mennek és találkoznak a tengeri főkapitánnyal, a

250