Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
baknak és valósabbaknak tűntek, mint az alperesek által mutatottak, és ezért az ország régtől kipróbált szokása szerint Pál comes a bárókkal és az ország vele ítélkező nemeseivel Lászlónak kellett esküt ítélnie, ezért az országbíró nevezettek tanácsával meghagyta, s ezt a felek elfogadták, hogy Mada-i Leukus v. Thereche-i Nagy (Magnus) Jakab v. Tamás fia: Lorand (László részére), ill. Zolnuk-i Tamás v. Bolugh (diet.) László v. Mogy-i Péter v. Apagh-i János (István fiai és Balázs részére) királyi emberek valamelyike a váradi káptalan két tanúsága (akik kiküldésére Pál comes kérte a káptalant) jelenlétében [1346.] márc. 29-én (oct. diei medii Quadr.) menjenek Eghazasgegen birtok László által megmutatott határjeleihez, ezeket az alperesek Kupehazadoboka nevű birtoka felől az első bejárás és mutatás szerint végig járják be, majd László az egyik helyen Eghazasgegen birtok két közelebbi szomszédával - kivéve Magyar (diet.) Pál mestert, mivel ő bárónak számít (de numero baronum et cetu baronum regni existeret deputatus) - és öt egyéb Zabolch megyei nemessel, összesen tehát nyolcadmagával az övét megoldva, mezítláb, földet a feje fölé emelve, ahogy szokás (moris est) az ország szokása szerint földre esküt tenni, tegyen le esküt arról, hogy az egri káptalan oklevelében foglalt, általa az első bejárás idején megmutatott határok az ö Eghazasgegen nevű birtoka valós határjelei Dénes nádor és Albert albíró privilegiális okleveleinek megfelelően; ha ezt teljesíti, e 8 márkára becsült földrészt ezen határok alatt (ha szükséges, a régiek mellé új határjeleket emelve) a királyi emberek Lászlónak iktassák, Eghazasgegen birtokához csatolva, ellenkező esetben e földrészt Pál comes István fiainak és Balázsnak örökíti át Kupehazadoboka nevű birtokukhoz, majd a felek máj. 1 -jén (oct. Georgii) a váradi káptalan jelentését vigyék vissza. Akkor megjelent Pál comes előtt Olivér fia: Demeter (László nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével), s bár István fiai és Balázs nem jelentek meg és nem is küldtek senkit, bemutatta a váradi káptalan oklevelét, miszerint a Pál comes oklevelében foglaltaknak megfelelően márc. 29-én Mada-i Jakow fia: Leukus (Eghazasgegen-i János fia: László részére) és Zonuk-i Tamás (István fiai: János és Miklós, valamint Péter fia: Balázs részére) királyi emberekkel kiküldték tanúságul Miklós karpapot és Jánost, kórusuk klerikusát, akik a szomszédok jelenlé-tében a vitás földrészre mentek, ahol László az ország szokása szerint övét megoldva, mezítláb, földet a feje fölé emelve és minden körülményt betartva, ahogy az ország szokása megköveteli, nyolcadmagával, nemesekkel, köztük Eghazasgegen két közeli szomszédával - Vörös (Rufus) Lőrinc, Jakab fia: István - és 5 egyéb Zabolch megyei nemessel (György fia: Lukács, Eme ~ Erney fia: István, Kozma fia: István, Péter fia: Bereck, Tamás fia: Beke) Abahomoka helyen a megadott szavakkal (serie verbomm observata) letette az esküt, majd a királyi emberek e vitás, 8 márkára becsült földet Lászlónak iktatták, Eghazasgegen nevű birtokához csatolva a Dénes nádor privilegiális oklevelében foglalt határok alatt, a régiek mellé új határjeleket emelve, és ezenfelül két új határjelet ástak a Berkez folyó mellett is. A váradi káptalan ezen jelentését 236
