Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

(regia pietas) és az ország nemesei előtt, Farkas pedig lemondott minden jogról és perről e birtok kapcsán, felismerve, hogy az teljes joggal a polgárokhoz tartozik, s azt nekik békés birtoklásra hagyta; korábban pedig Inus zágrábi comes [IV.] László király és ura: János, egész Sclauonia bánja parancsára Cobilia földet min­den haszonvétellel régi határai alatt Vida fia: Pál poroszló, akkor terrestris comes és a zágrábi káptalan tanúsága jelenlétében a Grec hegyi polgároknak ellent­mondás nélkül iktatta. Nicolet és laxe bemutatták még Károly király 1324. évi privilégiumát is (/. Anjou-oklt. VIII. 93. szám), ami átírta saját, első pecsétjével ellátott [1322. évi] privilégiumát (/. Anjou-oklt. VI. 813. szám), ami átírta [IV.] Béla király 1266. évi privilégiumát (/. Reg. Arp. 1504. szám) a Grech-i hospeseknek adott kiváltsá-gokról és a város területének határairól, és azt állították, hogy az árok és azon föld, ahova a víz az árok végéből folyik, a privilégiumban levő határokon belül fekszik. Emellett bemutatták Lőrincnek a zágrábi káptalan 2 nyílt oklevelét is: az egyik 1296. máj. 23-án (IV. f. p. oct. Penth., a. d. 1296.) kelt és eszerint egyrészről Acha nembeli Detreh fia: Máté, másrészről Gilion maior ville, Sirmarkou, Péter, Scandalar, Besenyő (Bissenus) Mihály és Kelemen mes­ter, Grec vár polgárai (cives castri Grecensis) a maguk és a teljes közösség nevé­ben a káptalan előtt megjelentek, és Máté megvallotta, hogy bár ő Sciublan birtok ügyében pert indított, azt visszakövetelve mint örökjogú birtokát, de a polgárokkal való béke érdekében visszavonta a pert és jogát Sciuiblan birtokról, és azt a pol­gároknak átengedte, hogy békésen és szabadon birtokolják, miként korábban. A másik oklevélben, ami 1311. jan. 13-án kelt (/. Anjou-oklt. III. 3. szám), egyrész­ről Farkas comes, Gardun nepos-a, másrészről Pechman villicus a maga és a Grech hegyi polgárok nevében a káptalan előtt megjelentek, és Farkas megvallotta, hogy ő Cubilia birtoknak - ami a káptalan szintén Cobilia és a szentmártoni (S. Martinus) keresztesek birtoka között fekszik - a polgárok részére István, egész Sclauonia bánja által Károly király parancsából a káptalan tanúsága alatt elrendelt átadásakor ellentmondott, állítva, hogy e birtokban joga van és királyi adomány­ból hozzá tartozik, és a per István bán előtt hosszan húzódott, de utóbb Farkas megtudta, hogy a Grec-i polgárokat e birtokban teljes jog illeti, ezért ö minden jogáról és peréről Cobilia birtok ügyében a káptalan előtt a maga és leszármazottai részéről lemondott, és a birtokot tartozékaival, ahogy azt a királyi kegy a polgá­roknak adományozta, nekik békés birtoklásra hagyta, és a birtokról szóló okleve­leit érvénytelenítette arra az esetre, ha ezeket bármikor a polgárok ellenében bárki bemutatná. Mindezek után Nikolet és Jaxa a fehérvári káptalan [1272. évi] átira­tával meg nem elégedve [IV.] Béla mondott oklevelének eredetijét kérték Deme­ter főesperestől és Dénes mestertől, a káptalan képviselőitől, mert látni akarták, hogy Vta comes és frater-ei Cobilia birtokukat milyen címen és jogon adták a káptalannak, és milyen királyi emberrel v. poroszlóval és mely káptalan v. kon- vent tanúsága jelenlétében (ahogy az ország szokásjoga megkívánja régtől fogva) ment be a káptalan abba a birtokba; és a káptalan képviselőitől többször is megkér­dezték, hogy tilalmazó és tudományvevő okleveleket, v. más jogi biztosítékokat 187

Next

/
Thumbnails
Contents