Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
máj. 1-jére (oct. Georgii prox. preteritas) jutott, mikor is a felek megjelentek az alvajda előtt, s kérték a megegyezés lehetőségét, amit megkapva fogott nemes bírók elrendezésével úgy egyeztek meg, hogy Gergely teljesen visszaadta Kalach-nak és István fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Leukus-nek a Zenthmarton és Myko birtokokon, valamint a Zyl nemzetség egyéb birtokain levő jogaikat, s ha Gergely v. leszármazottai e birtokjogok miatt Olivér fiai és István fiai ellenében bármikor is pert szítanának, v. e birtokjogokat nem adnák vissza, akkor Gergelyt és utódait 50 budai márkában marasztalják el, a bíró része nélkül. Gergely ezenfelül érvénytelenítette azon okleveleit, amik ezen elrendezés ellenében kerültek kibocsátásra. Erről a káptalan nyílt oklevelet bocsát ki. D. domin. Letare, a. d. 1346. E.: Dl. 27 273. (KKOL. Cista comitatuum. Doboka J. 31.) Hátlapján későbbi középkori és újkori kéztől tárgy megjelölés, valamint kerek pecsét töredékei. A.: Kolozsmonostori konvent, 1839. aug. 24. Ue. jelzet alatt. K.: AO. IV. 569-571. R.: Erdélyi Okm. III. 326. szám. 226. 1346. márc. 26. A váradi káptalan előtt megjelentek egyrészről Vencel fia: János, Mihály fia: György, Gald-i Miklós fiai: István és Mihály erdélyi nemesek, másrészről Tamás Tyuis-i plébános (András erdélyi püspök nevében, annak speciális parancsát tartalmazó ügyvédvalló levelével), és előbbiek elmondták, hogy azon odaadás miatt, amit Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyháza felé táplálnak, a Kuesuth (diet.) közút mellett Fahyd falu szomszédságában, Gald falu felől fekvő örökjogú Fehér megyei telekhelyüket (ti. az abban levő teljes birtokrészüket) egy 30 holdnyi, Gald birtok határain belül fekvő szántóföld-részükkel - ami kezdődik a Gald faluból a Meley (diet.) rétig haladó Kuzeputh (diet.) közút felől, és hosszában a Galdyvizy (diet.) folyóig és a Nogzyg folyó révéig tart, szélességében pedig ezen folyó felé egy fűzbozótig e folyó révénél - teljes joggal és tulajdonnal az erdélyi Szt. Mihály arkangyal-egyháznak és az erdélyi püspökségnek adták és hagyták (legare) szavatosság vállalásával, maguknak és utódaiknak e telekhelyben és szántóföld-részben semmiféle jogot és tulajdont meg nem tartva, hanem ezeket az erdélyi egyházra és püspökségre mint ezek valós uraira és törvényes birtokosaira ruházva. Viszonzásul András püspök szükségeik miatt nekik 20 [gyulajfehérvári márka ezüstöt adott. A káptalan a felek kérésére függőpecsétjével megerősített és chirographált privilegiális oklevelet bocsát ki. D. domin. Letare, a. d. 1346., amikor Bertrand kardinális prépost, László mester olvasó-, Fülöp mester éneklő-, Gergely mester őrkanonok. 149