Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

a Zólyom megyei Garanzeeg birtokon levő örökjogú részét Soos (diet.) Péter néhai felesége, ti. Banych anyja hitbére és jegyajándéka, valamint Banych leánynegyede fejében (amik ezen asszonyoknak a természetjog szerint az ö birtokaiból járnak) Banych-nak (az ö soror-jának) és leszármazottainak adta minden haszonvétellel, azon régi határok alatt, ahogy ő és elődei birtokolták eddig, szavatosság vállalásával feléjük a maga és utódai részéről. A birtokrészt Benedek elfogadta Banych nevében. Jakabot és örököseit mindezek ügyében nyugtatva. Erről a káptalan pecsétjével megerősített privilegiális és chirographált oklevelet bocsát ki. Kelt Demeter mester olvasókanonok keze által, in fe. Silvestri, a. d. 1345. Arenga.

E.: Dl. 40 998. (Múz. Ta. 1895. 39.) Felül chirographált (ABC). A plicaturán függőpecsétre utaló bevágások. Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések.

904.1345.

[I.] Lajos király 1345. évi gyűrüspecsétes nyílt oklevelében az örökös nélkül elhunyt Pisky-i Kristóf Psyky nevű és egyéb birtokait Cyko mester fráterének: Jánosnak adományozta.

Tá.: Bebek István országbíró, 1361. máj. 20. Dl. 87 369. (Esterházy cs. hercegi lt. Repositorium 47. P. 8.)

905.1345.

[I.] Lajos király (H) 1345. évi privilegiális oklevelében királyi új adomány címén megerősítette és átírta Mykch fiainak [I.] Károly király (H) Havasalföldön elveszett pecsétjével ellátott, annak első pecsétes privilégiumát megerősítő privilegiális oklevelét, amiben Károly király Akus nembeli Mihály fia: Mykch mester akkori királynéi tárnokmester, Sarus-i és Zemlen-i comes szolgálataiért Sarus királyi vár Vyfalu nevű falvát Mykch-nek és örököseinek adta, s azt Miklós fia: Kayul királyi ember és Herric mester, a szepesi káptalan karpapja és tanúsága az ország legkipróbáltabb szokása szerint a leírt határok alatt iktatta Mykch-nek a szomszédok és Rykolph mester jelenlétében, nem lévén ellentmondó.

Tá.: Nagymartom Pál országbíró, 1348. okt. 21. Dl. 64 662. (Péchy cs.lt. 18. A.) Megj.: Vö. a 229-232. számú oklevelekkel, melyek alapján megkockáztatható, hogy jelen oklevél is ápr. 11-én kelt.

492