Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

E.: Dl. 40 996. (Múz. Ta. 1901. 23.) Díszes kezdő N iniciáléval. Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsétje elveszett.

A.: 1. Kolozsmonostori konvent, 1463. ápr. 30. AL. Kolozsvár. Kemény cs. malomfalvi lt. 6. (Df. 257 792.) Eltérő névalakjai: Mikula, Sommusffalwa, Wasarhel, Gereu, Inoktelleke, Banud, Zenthkyral.

2. Á. 1. > Mária Terézia királynő, 1742. okt. 8. Dl. 36 938. (Érd. Fisé. 4.271. R.) Má.: E.-vel azonos jelzet alatt. XX. század eleji.

K.: Doc. Trans. IV. 647-648.

R.: Erdélyi okm. III. 308. szám.

Román ford.: Doc. Trans. IV. 278-280.

879.1345.dec. 13.

A váradi káptalan tudatja, hogy korábbi kötelezvénylevelük ellenére Miklós fia: Keled a Zothmar megyei Romand nevű birtoka negyedét, amit 20 márkáért elzálogosított Bereck fia: János mesternek, nem váltotta ki tőle színük előtt dec. 9-én (VI. f. an. Lucie), nem is küldött senkit maga helyett ez ügyben, noha Gych-i Péter, János mester képviselője 4 napig várt rá. D. 5. die termini supradict., a. d. 1345.

E.: Dl. 30 014. (GYKOL. Cista comitatuum. Szatmár 1.29.) Hátlapján azonos (Romad névalakkal) és újkori kéztől tárgymegjelölések, valamint zárópecsét körvonala.

Á.: Erdélyi káptalan, 1786. szept. 24. Ue. jelzet alatt.

880.1345. dec. 14. Bécs

[I.] Lajos (Ludowic) király (V) kinyilvánítja, hogy ő és frater-e: [II.] Albert, Austria, Stiria és Karinthia hercege úgy egyeztek meg báróik tanácsával annak érdekében, hogy országaikból a gonosztevőket kiirtsák, miszerint a városokban és vásárokon mindkét részről ki kell hirdetni, hogy e gonosztevők távozzanak területeikről a dec. 18-tól (domin. an. Nat. d.) számított 1 hónapon belül. Ha e gonosztevők azután is területeik határain belül tartózkodnak, akkor a mindkét részről kijelölt alábbi kapitányok és bírók őket kötelesek elfogni és igazságot szolgáltatni, s ezt nem hanyagolhatják el. Az uralkodók azt is elhatározták, hogy a Dewen hegyen levő teljes szőlőért servicium-ként nem kell többet fizetni, mint fél font bécsi dénárt és a valós hegyvámot (ius montale), miként régtől szokás. Azon károk ügyében, amiket egymás ellen okoztak, úgy döntöttek, hogy [1346.] febr. 2-án (in fe. Purif. Marie) a mondott bírók gyűljenek egybe a károk meghallgatására, és döntésüknek megfelelően a károsultak kapjanak elégtételt. A kijelölt bírók: a Danubium-tól Harperg-ig Lajos részéről Merteinsdorff-i Pál comes és István erdélyi vajda, ill. Albert részéről

481