Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
János (az anyjával együtt) bizonyos szükségei miatt az esztergomi káptalan birtokai szomszédságában fekvő Nyr nevű birtoka azon felét, amelyiket a káptalan kiválaszt, minden tartozékkal (szőlők census-a, rétek, berkek, szántóföldek), Moch fia: Lukács (János frater-e, akinek nevében Mikló s fia: Balázs jelent meg a Sag-i konvent ügyvédvalló levelével) beleegyezésével elzálogosította az esztergomi káptalannak 35 budai márka széles bécsi [dénárért] a bármikori visszaváltás lehetőségével, úgy, hogy időközben a birtokfél hasznait a káptalan szedi be teljes joggal. János kötelezte magát, hogy a neki maradó birtokfelet csakis a káptalannak zálogosíthatja v. adhatja el, ha pedig csalárdul másként cselekedne, akkor birtoka v. birtokrésze elvételében (in pena privacionis sue possessionis seu portionis) marasztalják el. D. in vig. Epiph. d., a. eiusdem 1345. E.: EPL. Esztergomi kápt. mit. Radicalia 29. 1. 11. (Df. 236 712.) Hátlapján más középkori és újkori kéztől tárgymegjelölések. Mandorla alakú függőpecsét és hártyaszalagja. Tá.: 1. Szécsi Miklós országbíró, 1356. márc. 27. Uo. 29. 1. 16. (Df. 236 717.) Eltérő névalak: Sagh. 2. Tá. 1. > I. Lajos király, 1365. márc. 26. Uo. 29. 1. 17. (Df. 236 718.) Eltérő névalak: Saagh. K.: Wertner M., TT. 1911.488-489; Str. III. 554. (mind E. alapján.) 8. 1345. jan. 6. Visegrád [L] Lajos királynak (H) elmondták Jakou fia: László mester, András fiai: Mihály és Lőrinc, másik Jakou fiai: János és Erne, valamint András fia: Imre, hogy a Nogmihaluara nevű vár Nogmihal birtokkal és az ahhoz tartozó más birtokokkal, valamint Gyurkehege (mindezek Zemplyn és Vngh megyékben fekszenek) elődeik óta az ő örökjogaik háborítatlanul (absque quescione aliquali), ami ismeretes minden ottani (ipsius partis) nemesnek és nem nemesnek. Ezért az uralkodó utasítja az egri káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akinek jelenlétében Leztemer-i Domokos fia: Donch v. András fia: János v. Mykete-i János fia: Mihály v. Fülöp fia: Ramacha királyi emberek valamelyike tudja meg minderről az igazságot, majd a káptalan tegyen jelentést. D. in Visegrád, in fe. Epiph. d., a. eiusdem 1345. Á.: a 83. számú oklevélben. K.: Sztáray I. 183-184. (Á.-ban.) Ford.: Mezey, Szöveggyüjt. 117-118. 47