Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

mennyiségben és minőségben Gálnak. Ha jelen oklevelet visszaviszik, a kon- vent privilegiális formában adja majd ki. D. f. VI. p. Mathei, a. d. 1345.

E.: Dl. 50 264. (Emst-gyűjt.) Hátlapján későbbi középkori kéztől tárgymegjelölés, Cheech névalakkal, valamint kerek pecsét körvonala.

Tá.: 1. Kont Miklós nádor, 1360. dec. 2. Fk.: Dl. 94 930. (Bittó cs. lt. 5.)

2. Uő., 1360. dec. 2. GYMSML. Sopron vármegye. 4508. (Df. 264 727.) Mindkét Tá. eltérő névalakjai: Cheh (Chehes helyett is), Zurchuk, Egry, Folkus.

K.: Sümeghy 40^-1. (Tá. 2. alapján, Tá.-ban.)

Megj.: Tá.-k szerint az eredeti nyílt oklevél a konvent privilegiális oklevelében volt átírva, de annak dátumát nem árulják el.

590. [1345.] szept. 23. Villanova

[VI. Kelemen pápa] Vilmosnak (Guillelmus), a S. Maria in Cosmedin[-egyház] kardinális diakónusának: miként erről a pápa ez ügyben kiadott korábbi oklevele szól, annak érdekében, hogy Vilmos a feladatai során felmerülő költségeit könnyebben tudja kezelni, a pápa az esztergomi, kalocsai és gneznoi provinciában meghatározatlan számú, bármilyen rendi és tipusú, üresedésben levő tisztséget és javadalmat biztosított neki, amik bevételei nem haladják meg az 500 márka ezüstöt, s amiket a kardinális az üresedésről való értesülés után 1 hónapon belül elfogad, minden joggal és tartozékkal, és intette a mondott provincia-k érsekeit és suffraganeus-aikat, akikhez ezen javadalmak adományozási jogköre tartozhat, hogy ezekről ne rendelkezzenek, mert a pápa érvénytelennek nyilvánítja, ha bárki bármilyen hatáskörrel ezzel szemben cselekedne. A kardinális kérte, hogy ennek megfelelően képviselője az erdélyi egyház megüresedett fehérvári főesperességét elfogadhassa, majd ezután [I.] Lajos királynak (U) az apostoli székhez küldött követei és nunciusai kérésére a kardinális ezen főespe- rességet, csornai (Cuima) Lőrinc [fia:] István, akkor a kalocsai egyházmegyei bácsi egyház olvasókanonoka pedig az olvasókanonokságot visszaadták a pápának, hogy ezeket egymás között elcserélhessék majd. A pápa addig is különös keggyel megengedi, hogy Vilmos esetén ezen főesperesség a mondott 500 márkába ne számítson bele. D. apud Villamnovam, avignoni egyházmegye, IX. Kai. Oct., [pápasága] 4. évében. [1345.]

Reg.: ASV. Reg. Vat. Vol. 139. föl. 128r-129r. ep. 520. (Df. 291 829.) = ASV. Reg. Vat. Vol. 169. föl. 29r-29v. ep. 12. = ASV. Reg. Vat. Vol. 217.fol.46v-f7r. ep. 12.

K.: Theiner I. 686-687; Acta Clementis VI. 94-96.

R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen A. 1986. szám; Mon. Vat. Slov. IIE2. 137; Erdélyi okm. III. 281. szám. (szept. 24-i dátummal); Bull. Pol. II. 187. szám. Román ford.: Doc. Trans. IV. 254-255

343